„Ranschburg Pál” változatai közötti eltérés

Érdeklődése az általános gyógyászati ismeretek elsajátítása után a pszichiátria felé fordult. Már 24 évesen feltűnő eredményeket mutatott az elmezavar alaposabb felismerésében és gyógyításában. Megfigyelő laboratóriumot létesített. 1899-ben [[Magyarország]]on elsőnek alapította meg a kísérleti, kutató pszichológiai kutatóintézetét. E tudományos műhely rövidesen a Gyógypedagógiai és Pszichológiai Magyar Királyi Laboratóriummá vált. A szűkmarkú állami támogatás folytonos nehézséget okozott. A hiányzó pénzügyi támogatást Ranschburg gyakorta saját jövedelméből fedezte.

 

 

Az 1923-ban megjelent kétkötetes ''Emberi elme'' című jelentős összefoglaló művében elemezte a két évtized alatt keletkezett reagálásokat. Ugyanebben fejtette ki az „elmetan"-ról álláspontját. Megkülönböztette a lélektant és a pszichológiát. Laboratóriumában a gyakorlati és a kutatómunka egységét képviselte, amit a körülötte kialakult tudományos iskola számos tagja hasonlóan vallott. A laboratórium új vizsgáló eljárásokat dolgozott ki, készülékeket tervezett, szerkesztett és készített (mnemométer, tudatfantom, tachistoszkópos vetítőkészülékek stb.), mérési eljárásokat dolgozott ki. Kiemelkedőek a különböző típusú [[Fogyatékosság|fogyatékos]]okon végzett [[figyelem]]-, [[emlékezet]]-, [[érzelem]]vizsgálatai, a [[szám]]oló-, [[olvasás|olvasó]]képesség, [[írás]]-, [[rajz]]olásvizsgálatok eredményei. A gyermekkori olvasás-, írás- és számolászavarokról közölt adatok és következtetések teljesen eredetiek, nemzetközileg Ranschburg nevéhez fűződnek, egy részüket magyarul nem is adták közre. A magyar gyógypedagógia-történetben általános gyógypedagógiai elméleti fejtegetései is jelentősek. A [[gyógypedagógia]] fogalmáról, a gyógyító nevelésről, a gyógypedagógia egységéről, szakterületeiről, a speciális szakemberképzésről vallott nézetei meghatározóak, maradandóak. [[magyar nyelv|Magyar]], [[francia nyelv|francia]] és [[német nyelv]]ű szakirodalmi munkássága gazdag.