„Santiago Ramón y Cajal” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: két éves → kétéves AWB
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (clean up, replaced: két éves → kétéves AWB)
|képaláírás =
<!--Életrajzi adatok -->
|ismeretes mint = az idegrendszer [[szövettan|szövettanának]]ának úttörő kutatója
|nemzetiség = [[spanyolok|spanyol]]
|állampolgárság =
|wikicommons =
}}
'''Santiago Ramón y Cajal''' ([[Petilla de Aragón]], [[1852]]. [[május 1.]] – [[Madrid]], [[1934]]. [[október 17.]]) spanyol orvos, [[Patológia|patológus]], [[Szövettan|hisztológus]]. 1906-ban [[Camillo Golgi|Camillo Golgival]]val megosztva [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjban]] részesült az [[idegrendszer]] szövettanának feltárásáért.
==Élete==
[[Fájl:Ramón y Cajal por Izquierdo Vives 1874 Museo del ejercito Toledo.jpg|bélyegkép|balra|Ramón y Cajal katonaorvosként Kubában (1874)]]
Santiago Ramón y Cajal 1852. május 1-én született egy kis [[Navarra|navarrainavarra]]i faluban, Petillában, Justo Ramón Casasús és Antonia Cajal gyermekeként. Apja orvos volt, akit gyakran irányították át egyik faluból a másikba; így amikor Santiago két éveskétéves volt [[Larrés|Larrésba]]ba (szülei szülőfalujába) költöztek, utána pedig [[Luna (Spanyolország)|Lunába]] (1855), [[Valpalmas|Valpalmasba]]ba (1856) és [[Ayerbe|Ayerbébe]] (1860). 1870-től apja a [[Zaragozai Egyetem]] anatómiatanára lett. Lázadozó, a fegyelmet nehezen tűrő kamasz lett belőle. Tizenegy évesen bezárták, mert egy saját készítésű ágyúval megrongálta a szomszéd kapuját. Apja egy cipészhez és egy borbélyhoz is beadta inasnak és hogy fegyelmet tanuljon, de kevés sikerrel. Több elemi iskola után a középiskolát [[Huesca|Huescában]], egy egyházi iskolában végezte el. Santiago visszahúzódó, magányos fiú volt, de nagyon szeretett rajzolni, érdeklődött a filozófia és a természetjárás (különösen a hegymászás) iránt. 1868 nyarán apja elvitte egy temetőbe, hogy az emberi csontok rajzolása útján felkeltse érdeklődését az orvosi pálya iránt. Ebben sikerrel járt, Santiago beiratkozott a Zaragozai Egyetem orvosi szakára, ahol 1873-ban kapta meg a diplomáját. Röviddel ezután besorozták a hadseregbe, ahol katonaorvosként szolgált. 1874-ben [[Kuba|Kubába]] irányították át, ahol éppen a [[tízéves háború]] függetlenségi harcai folytak. Ramón y Cajal elkapta a [[Malária|maláriát]], majd a [[Gümőkór|tuberkulózist]] és 1875-ben súlyos betegen visszaszállították Spanyolországba. A [[Pireneusok|Pireneusokban]]ban lábadozott és miután egészsége helyreállt, a Zaragozai Egyetemen kezdett dolgozni anatómiai tanársegédként.
 
Megtakarított pénzéből vásárolt egy mikroszkópot és patológiai kutatásokba kezdett; a gyulladásos szöveteket és az izomszálak szerkezetét tanulmányozta. 1877-ben Madridban megvédte doktori disszertációját. 1883-ban anatómiatanári állást kapott a [[Valenciai Egyetem|Valenciai Egyetemen]]en. 1885-ben a [[Kolera|kolerajárványkolera]]járvány leküzdésében mutatott erőfeszítéseiért a zaragozai hatóságok egy modern Zeiss mikroszkópot ajándékoztak neki. 1887 végén Ramón y Cajal Barcelonába költözött, ahol a szövettan professzoraként dolgozott, 1892-ben pedig a [[Madridi Egyetem]] ajánlott neki szövettan- és patológiaiprofesszori katedrát. Ramón y Cajal ezután Madridban dolgozott egészen 1934-es haláláig. 1879-től ő vezette a Zaragozai Egyetem anatómiai múzeumát, 1899-től a Nemzeti Közegészségügyi Intézetet és 1922-ben megalapította a Biológiai Kutatólaboratóriumot, amelyet halála után Cajal Intézetnek neveztek át.
==Tudományos munkássága==
[[Fájl:Ramón y Cajal ca. 1884-1887 (autorretrato).jpg|bélyegkép|balra|Ramón y Cajal a laboratóriumban]]
Ramón y Cajal tudományos tevékenységének döntő fordulata 1887-ben következett be, amikor a 35 éves tudós Madridba utazott továbbképzésre. A kiváló pszichiáter, [[Luis Simarro Lacabra]] mutatott neki néhány [[Golgi-festés|Golgi-módszerrel]] megfestett idegszöveti metszetet. Az ezüstfestést 14 évvel korábban fedezte fel az olasz [[Camillo Golgi]] és Simarro Párizsban tanulta meg módszerét. Ramón y Cajal akkor egy éve foglalkozott az idegrendszer szövettanával és megfelelő illusztrációkat keresett egy könyvhöz. A vizuális benyomások iránt mindig is érzékeny tudóst első látásra lenyűgözték a Golgi-festéssel létrehozott képek, melyek mellett a hagyományos szövettani festések teljességgel elégtelennek tűntek. Az idegsejtek "feketésbarnára színezve a legutolsó ágacskájukig utánozhatatlan tisztasággal látszottak az áttetsző, sárga háttéren. Minden olyan éles volt, mint egy tusrajz" írta később az önéletrajzában.
 
Késedelem nélkül megtanulta módszert és lázas munkába kezdett. Sorra készítette a preparátumokat a [[Retina|retinából]], a [[Kisagy|kisagybólkisagy]]ból, a [[Gerincvelő|gerincvelőbőlgerincvelő]]ből és közben kisebb módosításokat is eszközölt a festés menetében. 1889 októberében a Német Anatómiai Társaság berlini konferenciáján bemutatta metszeteit és nagy sikert aratott velük, többek között a híres svájci hisztológus, [[Albert von Kölliker]] is Ramón y Cajal és az ő neuronelméletének támogatója lett.
[[Fájl:Purkinje cell by Cajal.png|bélyegkép|Ramón y Cajal rajza a macska [[Purkinje-sejt]]jeiről]]
Sok korabeli anatómus (leginkább [[Joseph von Gerlach]] (1820-1896) de maga Golgi is) úgy vélte, hogy az idegrendszer szálai folytonosak, egységes hálózatot alkotnak a testen belül. Ramón y Cajal határozottan ellenezte ezt a nézetet, vizsgálatai alapján azon az állásponton volt, hogy az idegrendszer milliárdnyi, egymással érintkező, de különálló [[Idegsejt|idegsejtbőlidegsejt]]ből ([[Wilhelm Waldeyer]] 1891-es elnevezésével neuronból) áll; kollégái hamarosan igazolták elképzelését. 1894 és 1904 között megírta fő művét, ''Az ember és a gerincesek idegrendszerének szövettaná''-a, amellyel megalapozta a modern neuroanatómiát. Részletesen leírta a központi és periferiális idegrendszert és művét ő maga illusztrálta olyan tökéllyel, hogy rajzai évtizedekig (sőt még ma is) megtalálhatóak voltak a szövettani tankönyvekben.
 
Ramón y Cajal fedezte fel az általa a "dinamikus polarizáció törvényének" nevezett jelenséget, miszerint az információ elektromos polarizáció útján a rövid [[dendrit|dendriteken]]eken érkezik a neuron sejttestébe és onnan a hosszú [[Axon (szövettan)|axonon]] keresztül továbbítódik a többi idegsejthez. Fontos megfigyeléseket tett az idegrendszer növekedésével és sérülés utáni regenerációjával kapcsolatban is.
 
Santiago Ramón y Cajal és Camillo Golgi 1906-ban megosztott [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjban]] részesült "az idegrendszer szerkezetének kutatásáért". A két tudós csak Stockholmban találkozott először személyesen. Golgi még a díj átvételekor mondott beszédében (sőt haláláig) ragaszkodott az idegrendszer folyamatosságának elvéhez.
 
Tudományos munkáján kívül Ramón y Cajal tehetséges fényképész is volt, a spanyol tájakról, falvakról, emberekről, barátairól készített fotóit a madridi Cajal-múzeum őrzi. Több, a nagyközönségnek szánt könyvet is írt, megírta önéletrajzát (''Recuerdos de mi vida)'' egy aforizmagyűjteményt (''Charlas de Café'') és hogy milyennek képzeli a világot 80 év múlva (''El mundo visto a los ochenta años''). 1877-ben csatlakozott az Éjszaka lovagjai zaragozai [[Szabadkőművesség|szabadkőműves]] páholyhoz. Nézeteit illetően "a politikában liberális, a filozófiában evolucionista, a vallásban agnosztikus" volt.
*1906 - [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|Orvosi Nobel-díj]]
*1914 - [[Francia Köztársaság Becsületrendje|Francia Becsületrend]]
A spanyol tudományos társaságokon kívül 1909-től tagja volt a brit [[Royal Society]]-nek. A [[Cambridge-i Egyetem|Cambridge-i]], a [[Würzburgi Egyetem|Würzburgi]] és az amerikai [[Clark Egyetem]] díszdoktorává választotta. Róla nevezték el a madridi egyetemi kórházat, a [[117413 Ramonycajal]] aszteroidát és a Cajal-krátert a Holdon. 1952-ben, születése 100. évfordulóján [[Francisco Franco]] spanyol államfő posztumusz márkivá nevezte ki. Az anatómiában az ő nevét viselik a [[Cajal-féle intersticiális sejt|Cajal-féle intersticiális sejtek]]ek, a sejten belüli [[Cajal-test|Cajal-testek]]ek és az agyban található [[Cajal–Retzius sejt|Cajal–Retzius sejtek]]ek.
 
== Emlékezete ==
{{DEFAULTSORT:Ramon y Cajal Santiago}}
[[Kategória:Orvosi-fiziológiai Nobel-díjasok]]
[[kategóriaKategória:Spanyol Nobel-díjasok]]
[[Kategória:Spanyol orvosok]]
[[Kategória:1852-ben született személyek]]
25 545

szerkesztés