„Márton aragóniai király” változatai közötti eltérés

[[IV. Péter aragóniai király|IV. (Szertartásos) Péter]] [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón király]] és [[Szicíliai Eleonóra aragóniai királyné|Aragóniai Eleonóra]] szicíliai királyi hercegnő másodszülött fia. Másodszülöttként normális körülmények között nem volt sok reménye a trónra kerülésre, és kezdetben nem is sikerültek a királyi cím megszerzésére tett kísérletek sem. Apja [[1378]]-ban névlegesen [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|Szicília királyává]] nevezte ki anyai unokája, [[I. Mária szicíliai királynő]] ellenében, akinek az édesanyja, [[Aragóniai Konstancia szicíliai királyné]] IV. Péter elsőszülött gyermeke, és így Idős Márton mostohanénje volt, de a törvényes római pápa, [[VI. Orbán pápa|VI. Orbán]] Mária királynő mellé állt. A királyi cím helyett a királynő apósa és Szicília kormányzója lett [[1392]]-ben, miután egyetlen, nagykorúságot megért fia, [[I. Márton szicíliai király|Ifjú Márton]] feleségül vette a szicíliai királynőt. [[1396]]-ban bátyja, [[I. János aragóniai király|I. János]] halála után<ref>A [[száli törvény]] értelmében a lányai, [[Aragóniai Johanna foix-i grófné|Johanna]] és [[Aragóniai Jolán címzetes nápolyi királyné|Jolán]] nem örökölhették a trónt.</ref> távollétében őt kiáltották ki Aragónia királyává. Aragóniába való visszatéréséig felesége, [[Luna Mária aragóniai királyné|Luna Mária]] [[Aragóniai uralkodók házastársainak listája|aragón királyné]], [[Lope lunai gróf]] és [[Brianda lunai grófné|Brianda d'Agoult]] lánya látta el a régensi teendőket férje nevében. [[1397]]-ben hajózott vissza Szicíliából Aragóniába, és foglalta el a trónját. [[1399]]. [[április 13.|április 13]]-án koronázták aragón királlyá [[Zaragoza|Zaragozában]].<ref>Zaragoza a [[spanyol nyelv|spanyol]] és a hivatalos elnevezés, [[katalán nyelv|katalánul]] pedig ''Saragossa''.</ref> [[1406]]-ban meghalt a felesége, [[Luna Mária aragóniai királyné|Mária]] királyné, [[1409]]-ben pedig egyetlen nagykorúságot megért fia, [[I. Márton szicíliai király|Ifjú Márton]] is elhunyt törvényes utódok hátrahagyása nélkül. A rendezetlen [[Trónöröklési rend|trónöröklés]] okán a családi tragédiáktól egészségileg is összeroppant királyt tanácsadói újabb házasság megkötésére vették rá, hogy egy törvényes trónörökös születésével elejét vegyék egy esetleges örökösödési háborúnak. A király házasságon kívül született unokáját, [[Aragóniai Frigyes lunai gróf|Aragóniai Frigyest]] szerette volna örököséül jelölni, ezért törvényesíttette, de csak a [[száli törvény]] megkerülésével vagy eltörlésével lehetett volna ezt megvalósítani, viszont Márton király korai halála megakadályozta ennek a tervnek a végrehajtását. [[Prades Margit aragóniai királyné|Aragóniai Margittal]], aki a [[Barcelonai-ház]] Prades grófi ágából származott, [[1409]]. [[szeptember 17.|szeptember 17]]-én megkötött házasságából nem született gyermeke,<ref>Margit királyné később titokban összeházasodott Joan de Vilaraguttal, akinek, szintén titokban, egy fiút szült [[1416]]-ban, [[Vilaragut János Jeromos|''Joan Jeroni de Vilaragut''ot]], akit [[Francesc de Cassasseja]] barcelonai kereskedő és királyi tanácsos gondjaira bízott, aki már ellátott hasonló feladatot az aragóniai királyi családban, mikor Idős Márton törvénytelen unokáit vitte Szicíliából Aragóniába, és a nagyszülei felügyelete alá helyezte őket.</ref> így [[1410]]. [[május 31.|május 31]]-én bekövetkezett halálakor a trónöröklést rendezetlenül hagyta. Ezután öt trónkövetelő jelentkezett az aragón trónra, köztük az unokája is, de végül két éveskétéves ádáz küzdelem után a [[Caspei Megegyezés]] értelmében spanyol unokaöccse, a kasztíliai régens, [[I. Ferdinánd aragóniai király|Ferdinánd infáns]] foglalta el az aragón trónt, és ezzel véget ért a katalán eredetű [[Barcelonai-ház]] uralma Aragóniában, és a katalánokkal szemben a spanyolok kerültek túlsúlyba Aragónia kormányzásában, amely előrevetítette a két királyság [[perszonálunió]]ját, majd teljes egyesülését.