„Badeni Jelizaveta Alekszejevna orosz cárné” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: két éves → kétéves AWB
(→‎Források: Ősök sablon)
a (clean up, replaced: két éves → kétéves AWB)
|név=Badeni Erzsébet cárné
|kép=Elizaveta Alexeevna by Borovikovskiy (1813, Louvre).png
| képaláírás = Jelizaveta Alekszejevna [[1814]]-ben <br/>([[Vlagyimir Lukics Borovikovszkij| Borovikovszkij]] képe)
|képméret=200px
| születés dátuma = [[1779]]. [[január 24.]]
[[Amália hessen–darmstadti hercegnő]] harmadik gyermekeként született [[1779]]-ben. A hétgyermekes család meghitt, barátságos környezetben élt. Lujza nagyon jó kapcsolatot alakított ki édesanyjával, akihez élete végéig nagyon ragaszkodott (Amália hercegnő túlélte az összes gyermekét, így Lujzát is). Édesapja, bár a trónörökösi rangot viselte, sohasem került [[Baden (tartomány)|Baden]] trónjára: [[Károly Frigyes badeni nagyherceg|Károly Frigyes nagyherceg]], Lujza nagyapja túlélte a fiát.
 
Lujza még csak tizenkét éves volt, amikor szülei döntöttek a jövőjéről. [[II. Katalin orosz cárnő|II. (Nagy) Katalin cárnő]], az [[Orosz Birodalom]] uralkodója feleséget keresett legidősebb unokájának, [[I. Sándor orosz cár|Sándor nagyhercegnek]]. A cárnő a badeni hercegnőket szemelte ki, mint unokája lehetséges menyasszonyait. Meghívta magához [[Szentpétervár]]ra Amália hercegné harmadik és negyedik leányát, Lujza és [[Friderika svéd királyné|Friderika Dorottya hercegnő]]ket.
 
A nővérek [[1792]]-ben érkeztek meg az orosz fővárosba, [[Szentpétervár]]ra. Lujza hercegnő azonnal elnyerte Katalin cárnő tetszését, és Sándor nagyhercegnek is ő tetszett jobban. A nagyherceg eleinte alig mert közeledni Lujzához, de végül szerelmet vallott neki, és a hercegnő viszonozta érzelmeit. [[1793]] májusában Sándor eljegyezte Lujzát, aki felvette az [[Ortodox kereszténység|ortodox hitet]], megtanult oroszul, nagyhercegnéi rangot kapott, és ettől fogva „Jelizaveta Alekszejevnának” hívták. (Nővére, Friderika Dorottya hercegnő 1797-ben [[IV. Gusztáv svéd király]] felesége lett).
 
Az esküvőt [[1793]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] tartották. A hercegnő ekkor még csak tizennégy éves volt, férje pedig két évvel idősebb.
A cárné újból felújította viszonyát Adam Czartoryskival, akit Sándor trónra lépésekor visszahívtak az országba. A kapcsolat azonban megint rövid életű volt, mert Jelizaveta beleszeretett egy jóképű udvaroncba, Alekszej Ohotnyikovba. Viszonyuk összes bizonyítékát (levelezések és naplók) később megsemmisítették [[I. Miklós orosz cár|I. Miklós cár]], Jelizaveta sógorának uralkodása alatt. Ohotnyikov [[1807]]-ben meghalt egy merénylet során. Sok történész szerint a gyilkosságot a cár vagy öccse, [[Konsztantyin Pavlovics Romanov orosz nagyherceg|Konsztantyin nagyherceg]] rendelte meg.
 
[[1806]]. [[november 16.|november 16-án]] Jelizavetának újabb gyermeke született, akit édesanyja után neveztek el. A gyanú megint felmerült, hogy a kis „Lizinka” Ohotnyikov leánya, de a cárné nem törődött a szóbeszéddel. Minden szeretetével a kisbabát halmozta el, aki azonban két éveskétéves korában, [[1808]]. [[május 12.|május 12-én]] meghalt, betegség következtében. A cárné vigasztalhatatlan volt, de leányuk halála közelebb hozta Jelizavetát és Sándort, mivel igen kevés reményük volt egy újabb gyermekre.
 
A [[napóleoni háborúk]] alatt Sándornak nagy szüksége volt Jelizaveta támogatására, aki minden tőle telhetőt megtett az ügyben. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] lemondása után a cárné csatlakozott férjéhez a [[bécsi kongresszus]]on, ahol találkozott régi szeretőjével, Adam Czartoryskival. Viszonyuk újra fellángolt, azonban csak nagyon rövid időre.
21 291

szerkesztés