„Pauszaniasz Periégétész” változatai közötti eltérés

'''Pauszaniasz''' ({{ny-gr|Παυσανίας}}, körülbelül [[115]] – [[180]]) görög író, utazó, geográfus. '''Periégétész''' melléknevét fő műve címéről (Ελλάδος περιήγησις, ''Helladosz periégészisz'', „Görögföld leírása”) kapta.<ref>A mű magyar kiadása: ''Görögország leírása'', I-II. kötet Pallas Stúdió, Kossuth Nyomda, Budapest, 2000. ISBN 963-9207-40-3</ref> A [[2. század]]ban, [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]], [[Titus Aurelius Antoninus Pius római császár|Antoninus Pius]] és [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] idején járta be Hellászt és a [[Földközi-tenger]] medencéjét [[Anatólia|Anatóliától]] [[Szardínia (sziget)|Szardíniáig]], és írta le tapasztalatait. Első kézből származó megfigyelései nagyon fontosak a [[történettudomány]] számára épp úgy, mint az irodalomtörténet számára, mind a tíz könyv fennmaradt. Gondos író, minden érdekelte a bejárt vidékeken. Nem csak a grandiózus vagy szép dolgok, de a szokatlan látnivalók és titkos szertartások is. Néha indokolatlan következtetésekre jut, de őszintesége megkérdőjelezhetetlen. Munkásságára valószínűleg hatással volt [[Polemón]].

Feltehető azonban még egy XI. könyv is, mivel a bizánci [[Sztephanosz Büzantiosz]] a [[6. század]]ban a saját földrajzi lexikonában Pauszaniasz XI. könyvére hivatkozik, amelyben [[EuboiaÉvia|Euboiáról]] (is) szó volt. Sztephanosz tévedhetett a forrásleírásban, vagy az ő szövegének másolásánál is keletkezhetett hiba. Ha nem szövegromlás, akkor az utolsó könyv elveszett.