„Mária Lujza francia császárné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Házassága Napóleonnal: File: → Fájl: |
a clean up, replaced: Két éves → Kétéves AWB |
||
28. sor:
=== Ifjúsága a francia forradalom árnyékában ===
Mária Ludovika főhercegnő születése és gyermekévei idején apjának, [[Ferenc magyar király|Ferenc császárnak]] a [[francia forradalom|forradalmi Franciaország]] és a [[napóleoni háborúk]] fenyegetésével kellett szembenéznie. A főhercegnő négy hónapos volt, amikor a francia forradalmi kormány hadat üzent apjának, akit csak „Magyarország királyának” titulált.
Mária Ludovika főhercegnőbe és ifjabb testvéreibe korán beoltották a Napóleon elleni gyűlöletet. A [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] tagjai Ausztria esküdt ellenségének tekintették a forradalom katonájából hadvezérré emelkedő [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte tábornokot]], aki megdöntötte a [[Német-római Birodalom|Német-római Birodalmat]], háborús vereségek sorozatát mérte Ausztriára és szövetségeseire, és Ausztria tartományainak egész sorát ragadta el. A plebejus származású francia katonatiszt [[1804]]-ben [[Franciaország uralkodóinak listája|a franciák császárává]], a nagy múltú [[Habsburg-ház|Habsburg]] uralkodóval egyenrangú uralkodóvá kapaszkodott fel, miközben Ferencet arra kényszerítette, hogy [[1806]]-ban lemondjon német-római császári címéről. (Eltűnőben lévő méltóságának helyére alapította még 1804-ben Ferenc császár a Habsburg-birtokokból az örökletes [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárságot]], amelynek első uralkodója lett). [[1805]]-ben és [[1809]]-ben Napóleon csapatai még Bécset is elfoglalták, a főhercegnő emlékeiben élénken élt a bécsi utcákon elrettentésül felállított [[nyaktiló|guillotine]]-ok látványa. Annyira gyűlölte a francia „Antikrisztust”, hogy egyik babáját Napóleonról nevezte el, és rendszeresen ezen töltötte ki haragját.
73. sor:
[[1816]]-ban Mária Lujza hercegnő Neipperg grófot (akit a korabeli itáliai gúnyiratok hiányzó fél szeme miatt ''„Vak Ámornak”'' hívtak) kinevezte a hercegség főudvarmesterévé ''(Gran Maestro di Palazzo)'' és főminiszterévé ''(amministratore)''. A következő évben apja, Ferenc császár kinevezte a grófot a császári-királyi valóságos titkos tanácsosnak ''(k.k. Wirklicher Geheimer Rat)''. Mária Lujzának ekkor már viszonya volt a gróffal, bár hivatalosan még mindig [[I. Napóleon francia császár|Napóleon Bonaparte]] felesége volt. Viszonyukból két törvénytelen gyermek született, akik Montenuovo grófi címet kapták (ez volt a Neipperg vagy Neuberg családnév olasz tükörfordítása):
* Albertina Maria di Montenuovo grófnő (1817–1867), aki Luigi di Sanvitaléhoz, Fontanellato grófjához ment feleségül,
* [[Wilhelm von Montenuovo|Wilhelm Albrecht von Montenuovo]] gróf (1821–1895), császári-királyi tábornok, 1864-től Montenuovo hercege, aki a [[németújvár]]i [[Batthyány-Strattmann Julianna]] grófnőt vette feleségül. Fiuk, [[Alfred von Montenuovo]] 1898-ban [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] főudvarmestere lett.
Neipperg gróftól született gyermekeit születésük után rögtön egy Dr. Rossi nevű orvos családjához adta ki nevelésre. Elsőszülött fiával, a [[I. Napóleon francia császár|Napóleontól]] született [[II. Napóleon francia császár|Napóleon Ferenc Károly herceggel]] sem tartotta a kapcsolatot. [[1817]]-ben a [[Szent Szövetség]] – [[Egyesült Királyság|Anglia]] és az [[Orosz Birodalom]] követelésére – megvonta Napóleon Ferenc Károly hercegtől a fontainebleau-i szerződésben kikötött, és a bécsi kongresszus határozatával is megerősített pármai hercegi címét, mivel ő pármai hercegként anyja után a [[Pármai Hercegség]] trónjának jogszerű várományosa volt, de a győztes hatalmak nem akartak több [[Bonaparte-ház|Bonapartét]] uralkodónak. Nagyapja, [[Ferenc magyar király|Ferenc császár]] [[1818]]. [[július 22.|július 22-én]] kárpótlásul neki juttatta a kicsiny [[Reichstadt]]i Hercegséget (ma: Zákupy, Csehország), hogy valami rangot viselhessen.
| |||