Főmenü megnyitása

Módosítások

Königsberget („A király hegye”) [[1255]]-ben [[Német Lovagrend|teuton lovagok]] alapították, amikor meghódították Poroszországot. [[II. Ottokár cseh király]] tiszteletére nevezték el, aki segítette a rendet a [[kereszténység]] terjesztésében, melyet északi keresztes hadjáratnak neveztek. Évtizedek alatt a teuton rend, különböző [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] királyok segítségével, meghódította a balti [[poroszok]]at, és gyarmatosította a területet. A megmaradt kis népességet germanizálták és asszimilálták. Ennek ellenére a balti porosz nyelv a [[18. század]]ig fennmaradt.
 
Königsberg volt [[Szambia|Szambiának]], a négy egyházkerület egyikének a fővárosa, melyre Poroszországot [[1243]]-ban felosztotta Modénai Vilmos [[pápai legátus]]. [[Prágai Szent Adalbert|Prágai Adalbert]] (akiletta az [[Esztergom]]i [[Esztergomi bazilika|bazilikának]] is védőszentje) lett a fő szent patrónusa a königsbergi dómnak ([[székesegyház]])nak. Königsberg a [[Hanza-szövetség]] tagja lett, a történeti [[Poroszország (történeti)|Poroszország]], a Porosz provincia és [[Litvánia]] fontos kikötője.
 
A Rend és a [[Lengyelország|Lengyel Korona]] közötti [[tizenhárom éves háború]] eredményeként a lovagok államának mérete lecsökkent [[1466]]-ban a későbbi [[Porosz Hercegség|Poroszország]] méretére, és a Lengyel Korona fennhatósága alá került.
[[1525]] óta a herceg székhelye, [[1701]]-től pedig a porosz királyé. [[1544]]-ben alapították az első evangélikus egyetemet Albertina néven. [[1618]]-ban [[János Zsigmond brandenburgi választófejedelem]] örökölte a porosz hercegi címet.
 
[[1701]]. január 18-án [[I. Frigyes porosz király|III. Frigyes brandenburgi választófejedelmet]] megkoronázták az altstadti katedrálisban. Ekkor vette fel az [[I. Frigyesa porosz király]]királyi címet. [[1724]]-ben egyesült Löbenicht, Altstadt, Kneiphof Königsberg néven. A város ekkor lett [[Kelet-Poroszország]] fővárosa. [[1764]]-ben, [[1769]]-ben, [[1775]]-ben tűzvész pusztított a városban. [[1807]]. június 16-án a francia fegyveres erők Nicolas-Jean de Dieu Soult Königsberg tábornok alatt megszállta a várost. [[1860]]-ban építették meg a várost Berlinnel összekötő vasútvonalat.
 
[[1920]]-ban tartotta meg [[Friedrich Ebert]] birodalmi elnök az első keleti vásárt. [[1919]]-ben Königsberg-Devauban adták át a [[Hans Hopp]] tervezte első németországi, polgári repülőteret. [[1945]] decemberében a [[második világháború]] előtti lakosság 12%-a maradt életben. [[1946]]-ban nevezték át a várost Kalinyingrádra. [[1947]]-ben aláírták a Párizsi békét, amelynek értelmében a város és a vidéke a [[Szovjetunió]] része lett. Ez év októberében kezdi el [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] kitelepíteni a németeket a városból, és oroszokat telepít a helyükre. [[1991]]-ben a [[Szovjetunió]] felbomlásával a város az [[Oroszország|Orosz Föderáció]] része lett. A három balti állam függetlenségével elzáródott az út az anyaország és Kalinyingrád között. Ezt különböző egyezményekkel oldották meg.
24 190

szerkesztés