„Románvásár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a talán így jobb |
Románvásár moldvai város bővítése |
||
1. sor:
{{Román település infobox
|román név = Roman
37. sor:
{{redir2|Roman|A|Roman (teherautógyár)}}
'''Románvásár''' ([[Román nyelv|románul]] ''Roman'', [[német nyelv|németül]] ''Romanvarasch'') [[Románia]] [[Moldva]] régiójának középső részén található közepes méretű város [[Neamț megye|Neamț megyében]]
==Fekvése==
Feltételezhetőleg állítólagos alapítójáról, [[I. Roman moldvai fejedelem]]ről kapta nevét.▼
[[Karácsonkő]]től (''Piatra Neamț'') 46 kilométerre keletre, a [[Szeret]] és a [[Moldova (folyó)|Moldova]] folyók összefolyásánál fekvő közlekedési csomópont. Észak-déli irányban az [[DN2|E85-ös út]] keresztezi.
==Nevének eredete==
▲Feltételezhetőleg állítólagos alapítójáról, [[I. Roman moldvai fejedelem|Roman halicsi fejedelem]]
Lengyel elnevezése ezért Romanow Torg (a Romanok mezővárosa).
==Története==
Nevét 1392-ben említették először az oklevelek. A [[15. század]]ban itt még csak favár állt; kőerődítését 1483-ban [[Stefan cel Mare]] építtette. [[Alexandru cel Bun]] alatt ortodox püspökségi székhely lett. Püspökeinek egyike az 16024-1693 között élt ukrán származású Dosoftei metropolita, neves író volt, aki egyházi írásaiba népi mondákat és hagyományokat is beleszőtt.
A város szomorú nevezetességei közé tartozik, hogy itt fejezték le a híres moldvai krónikaírót [[Miron Costin]]t, aki lengyel műveltségének felhasználásával törekedett a moldvai kultúra felvirágoztatására.
==Ipar, kereskedelem==
A Szeret folyó jobb partján fekvő város egyben híres viziút is, mely a moldvai fejedelmek középkori székhelyét Szucsávát a dunai kikötőkkel kötötte össze, ezáltal kedvezően elősegítette a város kereskedelmének fejlődését is.
A város ipara a [[20. század]] ötvenes éveiben korszerűsödött, régi cukorgyára és gépgyára is újjáépült, továbbá betonelemgyár, csőgyár kerámiaüzem is létesült itt.
==Lakossága==
{{forr|Lakosságának mintegy 15%-a, 10 087 fő [[moldvai csángók|moldvai csángó]]}}, azonban a [[2002]]-es népszámláláson csak 6 fő vallotta magát csángónak, 25 magyarnak.
==Nevezetességek==
==Galéria==
<gallery>
</gallery>
==Források==
* Moldvai utazások (Panoráma, 1978) ISBN 963 243 099 9
== Jegyzetek ==
{{források}}
50 ⟶ 74 sor:
{{Neamț megye települései}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Neamț megye települései]]
| |||