„Szergej Pavlovics Koroljov” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: három éves → hároméves AWB
a (Lenin-renddel kitüntetettek kategória hozzáadva (a HotCattel))
a (clean up, replaced: három éves → hároméves AWB)
== Élete ==
=== Fiatalkora ===
Szergej Koroljov Oroszországban, Zsitomirban (ma [[Ukrajna]]) született, az akkor Oroszországban még használatban lévő [[Julián naptár]] szerint 1906. december 30-án.<ref name="Élet és tudomány, 2011. 1651"/> Szülei három éveshároméves korában elváltak, ő az édesanyjánál maradt, aki azt hitette el vele, hogy édesapja meghalt, pedig egészen [[1929]]-ig élt. Koroljov soha többé nem találkozott apjával, annak minden erőfeszítése ellenére. A kis Koroljov nagyszülei felügyelete alatt nevelkedett egészen édesanyja 1916-os újraházasulásáig. A nevelőapa, Grigoríj Balanyin villamosmérnök volt és nagy szerepet játszott Koroljov tanításában, ugyanis az I. világháború, majd az azt követő szovjet forradalom ideje alatt nem működött iskola, így Szergejnek otthon kellett tanulnia. E keserves periódus mélypontjaként a szűkös élelmiszerellátás miatt Koroljov tífuszos lett.
 
Az iskolák újraindulása után az [[odessza]]i kereskedelmi iskolába iratkozott, ahol kitanulta az ácsmesterséget. Ezekben az években kezdett érdeklődni a repülés iránt és 1923-ban belépett a helyi repülőklubba. Itt alkalma nyílt repülni, [[1924]]-ben pedig elvégezte az első önálló repülését egy hidroplánnal. Ugyanebben az évben megtervezte a K–5 vitorlázógépét, amelyet a repülőklub el is készített. Ezek hatására végül beiratkozott a Kijevi Műszaki Főiskolára. 1926-ban Moszkvába került, hogy kifejezetten repüléssel kapcsolatos tudományok közelébe kerüljön, a Moszkvai Műszaki Főiskolán tanult tovább. Ez egybeesett a Szovjetunió Kommunista Pártjának azzal az utasításával, hogy fel kell gyorsítani a repülőmérnök oktatást az ország technikai lemaradásának ellensúlyozására. Koroljov diplomamunkaként egy repülőgép terveit készítette el, a konzulense [[Andrej Nyikolajevics Tupoljev|Andrej Tupoljev]] volt.
Diplomájával a zsebében az OPO–4 tervezőirodára került, egy francia mérnök, [[Paul Richard]] vezetése alá. Itt különböző repülőgéptervezési projektekben vett részt. [[1930]]-ban új feladatot kapott, ő lett a Tupoljev [[TB–3]] bombázógép vezető tervezője. Koroljov érdeklődése ebben az évben fordult a folyékony hajtóanyagú rakéták felé.
 
[[1931]]-ben megnősült, majd nagy lépést tett a rakétás kutatások felé: Csatlakozott [[Fridrih Cander|Fridrih Canderhez]]hez és a [[Sugárhajtás Kutatási Csoport]] ([[GIRD]]) tagja lett. A kis társaság állami támogatást élvezett a sugár- és rakétahajtás kutatásának területén és kutatásaik témáját, valamint működésüket tekintve a német VfR-hez hasonló szervezet volt. 1932-ben aztán a csoport vezetőjévé nevezik ki.
 
A GIRD több hajtóművet is kifejlesztett, amely felkeltette a Vörös Hadsereg érdeklődését is, így pénzelni kezdte a kutatásokat. A kutatócsoport [[1933]]-ban indította első folyékony hajtóanyagú rakétáját a GIRD–09-t, majd a [[GIRD–X]]-t. Koroljov ennek alapján publikálta ''Rakétarepülés a sztratoszférába'' c. művét.
19 989

szerkesztés