„I. Margit dán királynő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Politikája: File: → Fájl:
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: öt éves → ötéves AWB
29. sor:
 
==Házassága==
Margit 1353 márciusában született [[IV. Valdemár dán király]] és Helvig Estridsen [[Schleswig|schleswigischleswig]]i hercegnő hatodik, legfiatalabb gyermekeként. Mindössze hat éves volt mikor eljegyezték az akkor tizennyolc éves [[VI. Haakon norvég király|VI. Haakonnal]], Norvégia királyával, aki [[IV. Magnus svéd király|IV. Magnus]] svéd király fia volt. A házassági szerződéssel valószínűleg egy katonai szövetség is együtt járt és Valdemár segítséget nyújtott Magnusnak, annak lázadó fia, [[XII. Erik svéd király|XII. Erik]] ellen. Valdemár a szerződéssel szerette volna visszakapni [[Skåne tartomány]] tartományt, amelyet 1332-ben zálogosítottak el Svédországnak. A házassági szerződés valóban tartalmazta a [[Helsingborg|helsingborgihelsingborg]]i kastély visszajuttatását, de Valdemár többet akart, és 1359-ben seregével átkelt az [[Øresund|Øresundon]]on és megszállta Skånet, látszólag Magnust támogatva fia ellen. 1359 júniusában a lázadó herceg, Erik váratlanul meghalt, a svéd király pedig, mivel már nem volt szüksége katonai segítségre, minden megállapodást semmisnek tekintett, beleértve Margit és Haakon eljegyzését is.
Valdemár azonban nem vonult ki Skåne-ból, sőt seregét hajóra rakva, átkelt [[Gotland]] szigetére és elfoglalta [[Visby]] városát. Visby a [[Hanza-szövetség|Hanza-szövetséghez]]hez tartozott, így a svéd király és a Hanza egyesítették erőiket a dánok ellen. Ezzel egyidejűleg Magnus király tárgyalásokat kezdett a [[Holstein|holsteiniholstein]]i herceggel, annak lánya és Haakon közötti házasságról. A hercegnő el is indult 1362 decemberében Svédországba. Hajója azonban viharba került és a dán fennhatóság alá tartozó [[Bornholm]] szigetére kényszerült. A hercegnőt Lund érseke elé vitték, aki kijelentette, hogy a házassággal megszegné az egyház törvényét, mivel Haakon már Margittal volt eljegyezve. Mindeközben az egyesített Hanza-svéd seregek sem tudtak sok sikert felmutatni, kénytelen voltak feladni Helsingborg ostromát is. A szembenálló felek végül békét kötöttek és Magnus elismerte az eljegyzés jogosságát. Az akkor tíz éves Margit [[Koppenhága|Koppenhágában]] házasodott össze Haakon királlyal és utána férjéhez költözött Norvégiába.
 
==Régens és kormányzó==
IV. Valdemár 1375-ben meghalt és nem hagyott fiú örököst maga után. A két lehetséges trónörökös Margit öt évesötéves fia, [[IV. Olaf norvég király|Olaf]] és Margit legidősebb nővérének, Ingeborgnak Albert nevű fia volt. Ingeborg azonban ekkorra már meghalt és Margit maga mellé állítva a dán nemességet, sikeresen biztosította fia számára a koronát. Kiskorú fia helyett Margit uralkodott régensként. Mikor Haakon 1380-ban meghalt, Olaf megörökölte a norvég trónt is. 1387-ben a tizenhét éves Olaf váratlanul meghalt és a következő évben Margitot Dánia és Norvégia kormányzójává választották. Már azelőtt is ügyesen és hozzáértően uralkodott, sikerült visszaszereznie Schleswiget is Holstein-Rendsburg grófjaitól, akiknek azt már több mint egy nemzedék óta elzálogosították. Mivel a gyakran lázadozó [[Jütland|jütlandijütland]]i nemesség főleg Schleswigből és Holsteinből kapott támogatást, ezzel az ő lábuk alól is kihúzta a talajt. Miután sikeresen stabilizálta helyzetét Dániában, Margit Svédország felé fordíthatta a figyelmét, ahol az elégedetlenkedő nemesek nyílt lázadásba kezdtek a népszerűtlen [[Albert svéd király|Albert király]] ellen. A svéd főnemesek egy része felajánlotta Margitnak, hogy ha segít elűzni Albertet, akkor elismerik az ország kormányzójának. Margit sereget gyűjtött és megindult Svédország felé.
1388 márciusában a [[Dalaborg|dalaborgidalaborg]]i kastélyban tartott gyűlésen a svéd nemesség elfogadta Margit minden feltételét és kormányzójuknak választották. Egy évvel később a Mecklenburgba menekült Albert egy zsoldossereggel visszatért, ám megfutamították és fogságba esett. Margit immár mindhárom királyság teljhatalmú úrnője lett.
 
==Pomerániai Erik==
46. sor:
Margit minden volt királyi birtokot (több százat) visszaszerzett, amelyeket még a IV. Valdemár előtti zavaros időkben adtak zálogba vagy adományoztak el. Dániában pénzreformot hajtott végre és a régi elértéktelenedett rézpénzt jó ezüsttel cserélte le.
Kalandortermészetű apja ellentéteként, külpolitikájában óvatos és semleges volt, mindazonáltal a volt dán birtokokat igyekezett visszaszerezni, Gotland szigetét visszavásárolta Mecklenburgi Alberttől és a livóniai lovagrendtől..
1402-ben tárgyalások kezdődtek [[IV. Henrik angol király|IV. Henrik]], [[Anglia]] királya és Margit között egy kettős házasságról, melyben Erik feleségül vette volna az angol király lányát, [[Lancasteri Filippa dán királyné|Filippát]], Katalin pedig nőül megy Henrik fiához, a leendő [[V. Henrik angol király|V. Henrikhez]]. A százéves háborúban lekötött Anglia így próbált szövetségest szerezni [[Franciaország]] ellen, de az északi királyságok csak egy szigorúan védelmi szövetségre voltak hajlandóak. Erik és Filippa házasságára azonban így is sor került. Erik húga, Katalin a [[Rajnai Palotagrófság|rajnai palotagrófhoz]] ment feleségül.<br />
 
==Halála==
1412. október 28.-án a [[Flensburg|flensburgiflensburg]]i kikötőben horgonyzó hajóján, Margit váratlanul meghalt. A [[Roskildei székesegyház|roskilde-i katedrálisban]] temették el, ahol szarkofágja ma is megtekinthető.
 
==Forrás==
77. sor:
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor}}
 
{{DEFAULTSORT:Margit 01}}
[[Kategória:Dán uralkodók]]