„BME Építészmérnöki Kar” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: clean up, replaced: három éves → hároméves AWB |
a →Története: clean up, replaced: öt éves → ötéves AWB |
||
7. sor:
*Az építészképzés kezdeteit a 19. századvég kimagasló alkotói, Budapest városképének kialakítói, Steindl Imre (Parlament), Hauszman Alajos (a Királyi Vár új szárnyai és a Műegyetem főépületének tervezője) és [[Schulek Frigyes]] (a Mátyás templom és a Halászbástya mestere) határozták meg. A két világháború között többek között [[Csonka Pál]] és [[Kotsis Iván]] személyisége biztosította az európai színvonalat és az építészi és mérnöki oldal képzésbeli egyensúlyát. Az ötvenes évektől - az elsősorban technikai jellegében fejlődő szakmai oktatást - [[Weichinger Károly]], [[Gábor László (építész)|Gábor László]] és [[Pogány Frigyes (építész)|Pogány Frigyes]] neve fémjelezte.
*A műegyetemi építészmérnök képzettséggel az építészeti pálya sokoldalú alkotó tevékenységre ad módot. Egy felmérés során 148 foglalkozást írtak össze, a legfontosabbak: építészeti tervezés, szerkezettervezés (épületszerkezetek és tartószerkezetek), városépítészet (tervezői és igazgatási, hatósági feladatok), építőipari kivitelezés-vállalkozás, beruházás, ingatlanfejlesztés, egyéb szakértői és kutatói tevékenységek. Az alkotó munkára önállóan, vagy alkalmazotti, ill. közalkalmazotti keretek között is nyílik lehetőség. A személyes habitus (a mérnöki adottságú műszaki gondolkodású tervező típus, a mozgékony szervező-irányító alkat vagy a téri fantáziával jellemezhető építész alkat) különböző területeken érvényesülhet, adottságai szerint. A Karon végzett [[Makovecz Imre]], [[Finta József]] és [[Rubik Ernő (játéktervező)|Rubik Ernő]], de még az olyan pályaelhagyók is hasznát vették itt szerzett képzettségüknek, mint [[Határ Győző]], [[Latinovits Zoltán]] vagy [[Szendrei-Karper László]], [[Sebő Ferenc]], [[Kóbor János]] és sokan mások.
*A köznyelvben bolognai folyamatként ismert oktatási szerkezet-átalakítás minket sem került el, de szerencsére sikerült megőrizni, sőt domináns maradt a hagyományos 5 éves képzés, a most induló tanévben ennek aránya 70% fölött van. Oktatásunk az első 5 félévben egységes, a BSc (Bachelor, alapfokú) és az
*A Kar oktatási reformjai során megtartotta az építészmérnök-képzés és oklevél egységét, amely jelentős terheléssel, az elméleti képzés mellett a szabadidőt is igénybe vevő rajzi, gyakorlati feladatok megoldásával és nagy munkaigényű féléves tervek kidolgozásával jár. Ezt az önálló munkát csak az oktatói konzultáció és a műtermek megdolgozott alkotó légköre segíti. Az építésszé válás, mint minden alkotómunka, a tehetség mellett áldozatvállalást és kitartást követel. Ennek az áldozatos munkának a gyümölcseit látjuk ebben az albumban.
| |||