„Budapesti Vidám Park” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: öt éves → ötéves AWB
137. sor:
1946 elején egy nagy szakmai tudású, de igen kétes hírű, Budapest szórakoztatóiparában afféle „keresztapaként” viselkedő vállalkozó, bizonyos Ehrental „Teddy” István bérleti igényt nyújtott be a parkra, azt meg is kapta. Egy hónappal később törvényes formába öntötték a Meinhardt család tulajdonfosztását, mivel a tulajdonos három Meinhard testvér (Kurt, Otto és Richard) németnek minősült annak ellenére, hogy a több évtizedes itt-tartózkodás során magyar állampolgárokká váltak. Eszerint kétharmad tulajdonrész a Szovjetunióé, egyharmad rész brit tulajdon, mivel a már régebben elhunyt testvér (Otto) fia és örököse brit állampolgár. Az Angol Park RT kétharmad tulajdonrésze ezután a Szovjet Javakat Kezelő Hivatal tulajdonába ment át, az intézményt „Teddy” egy ideig bérlőként működtette, majd őt is lecserélték.
 
A következő tulajdonosváltásnál a park többségi tulajdona a Szálloda és Élelmezési Központ birtokába került, akik átadták a fővárosnak. A teljes államosításhoz még meg kellett szerezni a brit tulajdonrészt, ehhez a budapesti polgármester kérelmet intézett a belügyminiszterhez, aki az 1949. évi XX. számú törvényerejű rendelet 1. § alapján jóváhagyta az angol tulajdonrész államosítását. 1950. március elsején a főváros megszerezte a brit tulajdonrészt, majd bejegyezték a Fővárosi Vidám Park Községi Vállalatot, ezzel végére ért az öt évesötéves átmeneti időszak. Az immár állami tulajdonú park 1950. május elsején nyitott meg.
 
Az Angol Park sorsát a Vurstli sem kerülhette el, itt is bekövetkezett a teljes államosítás. 1950. április 27-én a Belügyminisztérium jóváhagyta a Fővárosi Tanács március 21-i határozatát a városi tulajdonba vételről, közvetve az államosításról. Felszámolták a Vurstli önálló kisvállalkozásait és május 22-én a volt Angol Park és a Vurstli egyesítésével megalakult a városi tulajdonú Budapesti Vidám Park Vállalat. Arra vonatkozóan nincs információ, hogy a mutatványosokat átvették volna alkalmazotti státuszba, kezelni megszokott gépeiket.
147. sor:
[[Fájl:A régi óriáskerék a Vidám Parkban, kb. 1958.jpg|bélyegkép|A régi óriáskerék a Vidám Parkban, a Kis Vidámpark felől fotózva 1958 körül. A háttérben balra a Barlangvasút épülete látható]]
 
Az államosítást követő években nagyarányú átalakítások kezdődtek. Sok régi attrakciót megszüntettek (pl. Liliputi Falu, Liliputi Színház, Kék Hordó vendéglő, Alpesi Falu), lebontották a korábban itt kiállított Feszty-körkép a Barlangvasúttal szemben álló, a háborúban súlyosan megsérült épületét, amiben a meglepően sikeres, rendszeresen kiváló kritikákat kiérdemlő Jókai Színkör is működött.
 
Megszépítették a valóban rossz állapotú és elhanyagolt Vurstlit is, a bódékat kicsinosították, eltüntették a rikító foltokat, a terület aszfaltutat kapott. 1953-ban fejeződött be a volt Vurstli és Angol Park teljes egyesítése, a két részt elválasztó Hermina út adott szakaszát megszüntették, az egészet körülkerítették, a moszkvai gyerekparadicsomhoz, a Gorkij Parkhoz hasonlóvá igyekeztek alakítani.
 
A kora ötvenes évek korszelleme a parkot sem kímélte. Az Angol Park igénytelennek, osztályidegennek és burzsoának nevezett szórakoztatását fel kívánták váltani egy új, népnevelői, egyben mindenki által megfizethető szórakoztatással. Ennek jegyében néhány attrakció dekorációját ideológiai szempontokból át is alakították (pl. a Robogó, Viharvasút, Mesecsónak osztályharcos dekorációi). A jelenség [[A tanú]] című filmben került később kifigurázásra. A színpadon revü helyett munkáskórusok énekeltek, a hangosbemondón slágerek helyett munkásmozgalmi dalok és politikai szlogenek szóltak. A park mindezek ellenére fejlődött.
 
Alig néhány év után, már 1954 körül elkezdték visszaalakítani a Robogót és társait, mindhárom látványos, új díszletezést kapott mozgó figurákkal, a parkban mozgalmi dalok helyett ismét a korabeli slágerek szóltak. Ekkoriban alakították ki a Barlangvasút később látható János vitéz témájú dekorációját is. 1956-ban már 65 szórakoztató játék üzemelt és több mint 2 millió ember kereste fel a Vidám Parkot.
159. sor:
1959 és 1960 a látogatás csúcsévei voltak. Jól sikerült a Vidám Park 10 éves fennállásának megünneplése is. Tíz év alatt a látogatók száma megnégyszereződött. Ebben az időszakban jelentek meg a nagy szenzációt keltő játékautomaták is, megnyitott a régi játékterem a Hullámvasúttal szemben álló jobb oldali épületben.
 
A Vidám Park történetének következő szakasza mintegy hét évet ölelt fel. Jellemzője, hogy a régi, nagy játékok fokozatosan elöregedtek, de nem volt elegendő pénz a felújításukra, és az igényeknek megfelelő, korszerű játékok beszerzésére. Ennek következménye, hogy fokozatosan csökkent a Vidám Park látogatottsága. A csökkenés ennek ellenére is csak viszonylagos volt. Nyári hétvégéken még az egyszerűbb mutatványokba is csak sorállás után lehetett bejutni. A Hullámvasúthoz olykor fél órát is kellett várakozni. A látogatottság természetesen hétköznapokon jóval csekélyebb volt.
 
Ezekben az években készült el az akkor ultramodern Röpcsi, a Tükör Útvesztő. Lebontásra került az Erdei Útvesztő, helyére felépítették a Planetáriumot. Két baleset is volt, 1962-ben eltört az Óriáskerék egyik gondolájának a tengelye, két utas ijedtében kiugrott és megsérült. 1965-ben kigyulladt a Hullámvasút feljárója, de csak jelentéktelen kár keletkezett.
209. sor:
=== A Vidám Park utolsó napja ===
[[Fájl:A Vidám Park az utolsó napi zárás után.jpg|bélyegkép|Záróra az utolsó nyitva tartási napon]]
2013. szeptember 30-án, hétfőn volt az utolsó nyitva tartási nap. A munkanap, valamint a késő őszies, borús, szeles idő ellenére a Park fénykorára emlékeztető látogatottság volt. A bejárattól balra lévő, Körhinta mögötti keskeny, már az Állatkerthez csatolt sávot leszámítva az összes részleg üzemelt.
 
Az egyik újabb attrakciónál, a Hullámvasút előtti részen, egy népszerű disc-jockey (MC Mike) adott hagyományos, konferálós műsort a menetek alatt. Szép számmal lehetett látni kifejezetten koros, a múltra emlékező látogatót is a fiatalok és gyerekek mellett. Többen adtak hangot annak, hogy a Park vesztesége a város lakosságához mérten elenyésző, sok embernek adott munkát, még többnek szórakozást, a bezárás a Park történelmi múltját is figyelembe véve indokolatlan.
 
A látogatók az utolsó percig a helyszínen tartózkodtak, sokan lemaradtak az utolsó menetekről. Zárás előtt fél órával a Hullámvasúton kisebb üzemzavar volt, emiatt néhány menet kimaradt. Hét órakor, az utolsó menet után a műsorvezető elbúcsúzott a parktól, miszerint a fények soha többé nem gyúlnak ki, az attrakciók soha többé nem indulnak el, egy 175 éves történet ért ebben a percben véget. Zárás után néhány száz fős tömeg gyűlt össze a főbejáratnál, a bejárat előtt letett égő gyertyák tömegével búcsúztak a parktól.
234. sor:
[[Fájl:A lebontásra kerülő régi játékterem (Holnemvolt Park).jpg|bélyegkép|A régi játékterem, később rendezvényterem 2015 októberében. Az épületet 2016 elején lebontották]]
 
Megszüntették a csuklópántos, korlátlan napi használatot biztosító beléptetőrendszert. Ezután a belépő ára ugyan alacsonyabb lett (500 forint), de minden egyes mutatványért külön kellett fizetni, előre megváltott zsetonokkal. Egy zseton ára 200 forint volt, a komolyabb mutatványokra 2 zseton, az egyszerűbbekre 1 zseton kellett. 2015-ben már minden mutatványra 2 zsetont kértek. Mivel a mutatványok száma lényegesen lecsökkent, ez az előző, napijegy jellegű beléptetőrendszerhez képest komoly relatív áremelkedést jelentett.
 
Az előző szokástól eltérően néhány alkalommal éjfélig volt nyitva a park, évtizedek után először újra lehetett kivilágítás mellett látogatni, a Hullámvasúton sötétben utazni. Ilyen alkalom volt többek között a Múzeumok éjszakája, az Állatkerti éjszaka, a Mutatványosok éjszakája és a Rumlifesztivál, majd utoljára a Szellemparti. A park bevétele és látogatottsága lényegesen magasabb volt a tervezettnél.
378. sor:
=== A Vidám Park 1950 előtt épült, a park bezárásáig működő attrakcióinak részletes ismertetése ===
 
* Körhinta - Europa Nostra-díjas attrakció, 1906-ból. Eredeti neve Scheffner-féle körhinta. A körhintán a kor ízlése szerinti túldíszített dekorációk, angyalkás hintó, fel-le mozgó kishajók, rugós lovak, forgóülőkék és hasonlók találhatók. Eredetileg a menetek alatt verkli-jellegű gépzene is szólt, az építése utáni első években az alagsorban dolgozó lovak forgatták.
 
A közel száz év alatt lepusztult építményt 1997-ben a [[Ráday Mihály]] által kezdeményezett akció során egyrészt megmentették, másrészt teljes egészében restaurálták. Visszaállították a fa bejárati ajtókat, a kupolát, felújították a díszes mennyezeti festményeket. Ugyanekkor derült ki, hogy az egyes figurák; lovak, angyalkák összesen 17 festékréteget kaptak az idők folyamán, ezeket a restaurálás során mind eltávolították. A felújítás magas színvonala miatt érdemelte ki a körhinta az Europa Nostra díjat. Noha ismét romlásnak indult, műemléki védettséget élvez, ezért bizonyosan fennmarad.
 
* [[Barlangvasút (Budapest)|Barlangvasút]] - 1912-ben nyílt, műemléki védettséget élvezett, ezt azonban 2015 nyarán visszavonták. Eredetileg Meinhardt-féle Sárkányvasút volt a neve, 1908-ban nyitották, a régi Vurstli területén állt, majd az Angol Park 1912-es nyitásakor került jelenlegi helyére. Barlang-jellegű alagútban kocsik jártak, amelyeket sárkány alakú mozdony húzott. Eredeti díszletezése nem maradt fent.
 
A barlangot utánzó bejárat és a János vitéz történetét feldolgozó díszletek 1953 óta álltak. A történet [[Básti Lajos]] és [[Major Tamás]] előadásában hallható volt az utazás alatt. Az utóbbi években több változtatás is történt, a sárkánymozdony is másolat volt. Az eredeti két mozdony az utóbbinál nagyobb és mívesebb kidolgozású volt. A sárkányoknak jóval hosszabb nyakuk volt és fémpikkelyek borították őket, nyakukon izzólámpák sorakoztak.
 
Eredetileg két szerelvény járt, nem volt zene és mesemondás, a kocsik a későbbinél lassabban, de megállás nélkül haladtak az akkor teljesen sötét alagútban, több figura mozgott, mint az utolsó időkben. Érdekesség: az emeletes épület felső részén lakott az Angol Parkot felépítő Meinhardt család. A mutatványt 2016 elején az ígéretek ellenére lebontották.
 
* Kanyargó - Az 1920-as évek közepén épült attrakció, jórészt az utolsó időkig eredeti kocsikkal és berendezéssel, az elhasználódott pályát, amely futópályára emlékeztető alakú volt, egy alkalommal kicserélték. A végtelenített láncba kapaszkodó kocsik rövid egyenes szakasz után a fordulókban felgyorsultak, majd kicsapódtak, látszólagos ártatlansága ellenére meglepően megrántva az utasokat.
Eredetileg szabad ég alatt működött, de 1980 körül tetőt kapott. Magas kora ellenére nem élvez műemléki védettséget. Eredeti neve Whip volt. Az 1959-es térkép szerint a Lézer dodzsem mögött, a park azóta elcsatolt sarkában üzemelt, onnan helyezték volna a Barlangvasút mögé. 2014 tavaszára az attrakciót kora ellenére lebontották. Az 1980 körül épített tetőszerkezetből madárröptető lett,m majd az is eltűnt.
* Robogó - 1947-ben a Barocaldi cirkusz helyén épült, eredeti neve Álomvasút volt. Kétüléses kis kocsikkal működő vasút volt, a kocsik egy ajtónak nekivágódva sötét alagútban haladtak, ott igen gyors irányváltoztatásokat végeztek. Bent az aktuális jellegnek megfelelő, részben mozgó diorámák fogadták a látogatókat. Az eredeti díszlezetés pontos leírása nem maradt fent, egyes források szerint szellemvasút volt.
 
Az 1950-es évek elején átépítették, Robogó lett az új neve. A bejárat fölött egy nagy méretű földgömb volt, rajta átlósan a Robogó felirat. Ezután néhány évig a korszellemnek megfelelően a háború előtti régi és a szocialista új falu közötti különbséget mutatta be. A be- és kijáratnál Budapest és Moszkva képei voltak láthatók. A kor letűntével a belső teret ismét átépítették, ezután hosszú ideig utazás a Föld körül témája volt. Diorámái között az utasok felé ugró oroszlán, valamint cápák között úszkáló könnyűbúvár is volt.
 
Az 1970-es évek elején egy rosszul sikerült műszaki átadás során kigyulladt és leégett. Az újjáépítéskor a pályát is megváltoztatták, a menetirányt megfordították, új, tágasabb kocsikat kapott, ezután Davy Jones Locker néven futott, később Szellemvasút lett. Utoljára ''Tréfás dzsungel vasút'' neve volt, humoros dzsungel témájú mozgó diorámákkal. Körülötte kis tó volt, hídon kellett a bejárathoz átmenni. A víz nélküli meder még 2002-ben is látható volt, később a beton medret egyszerűen betemették. Mivel tréfás dzsungel vasút profillal beilleszthető volt az Állatkert profiljába, állapota is jó volt, 2014-15-ben tovább üzemelt. Noha az ígéretek szerint jó állapota miatt fennmaradt volna, 2016 elején lebontották.
* Viharvasút - a Robogóhoz hasonló attrakció az utolsó időkig működött. Pontos építési ideje nem ismert, valószínűleg az 1930-as évekből való. Többször átdíszletezték. Eleinte Szellemvasút volt a szokásos csontváz-jellegű díszletekkel, majd 1950 körül átnevezték és átépítették Viharvasúttá. Ekkoriban a természet vadságát mutatta be viharok, árvizek, földrengések tablóképeivel, majd bemutatta ezek legyőzésének módjait is. Nevét is innen kapta.
 
Az 1950-es évek szellemének letűnésével újabb, ezúttal komolyabb és látványosabb berendezést kapott, életképeket mutatott be az emberi történelem korszakaiból az őskortól a jövő űrkorszakáig, jórészt mozgó diorámák között. Látványosabb díszletei közé tartozott az ókori rabszolgák a korbácsos munkafelügyelővel és az [[inkvizíció]]s kínzókamra a nyújtópadon fekvő volt vallatottal. Eredeti felirata sziklára emlékeztető épületfrontjának tetején volt. Az idő múlása miatt a nem túl tartós anyagból készült műszikla csúcsát lecsonkolták, a feliratot a bejárat feletti kisebb - helytelen - Vihar Vasut feliratra cserélték.
 
1990 után átépítették sci-fi vasúttá, majd legutóbb Túlvilág Kapuja néven horrorvasútként üzemelt, frontját az új berendezésnek megfelelően félelmetesre alakították és szürkére festették a korábbi lilás helyett. A pálya mindvégig változatlan maradt, akárcsak a fából készült kocsik. Az attrakciót 2014 elején lebontották az épülettel együtt. Két régi kocsiját kiállították a Játékterem épületében lévő kis múzeumban, majd a múzeumot is lebontották.
 
Ebben az attrakcióban működött volna [[A tanú]] című film, valójában sohasem létezett „Szocialista Szellem Vasútja”. A Viharvasút a film forgatásának idejére (1969) egy kisebb, festett, ''Szellemvasút'' táblát kapott közvetlenül a bejárata fölé, ezt cseréltette le Pelikán a szintén kicsi és egyszerű ''Szocialista Szellem Vasútja'' táblára.
* [[Hullámvasút (Budapest)|Hullámvasút]] - az 1920-as években épült favázas vasút, mely egy kisebb és régebbi hullámvasutat váltott fel, ennek neve Amerikai Magasvasút volt. Dragon Ervin tervezte, pályájának hossza 1 kilométer. 1940 táján a neve Hegyivasút volt. Az úgynevezett gravitációs kényszerpályás hullámvasutak közé tartozik, tíz ilyen létezik a világon. Az indulás után a szerelvény mozgó drótkötélbe kapaszkodva éri el a legmagasabb pontot, onnan végig magától gurul.
 
Érdekesség, hogy minden szerelvény közepén fékező utazik, mivel a kanyarok előtt lassítani kell. Az eredeti mechanikus fékezést az 1980-as évek táján hidraulikusra alakították át. A pályának eleinte izzólámpás, majd neoncsöves kivilágítása is volt, ezeket később megszüntették, mivel a park sok éven keresztül nem volt sötétedés után nyitva. A gerendákat a korhadás miatt folyamatosan cserélték, így nem valószínű, hogy a vasút eredeti gerendái közül akár egy is használatban lenne. A pálya sem mindenütt eredeti, a világháborús sérülés után némileg változtattak rajta. 1965. május 5-én kigyulladt, de csak minimális kár keletkezett.
 
1990 körül teljesen új feljáratot építettek a régi fa feljáró helyett. A különféle színű, sárkányt utánzó szerelvények mindvégig az eredetiek maradtak, persze rendszeres karbantartás mellett. Az egyik szerelvény elejére ismeretlen okból egy zománcozott „zenekar” tábla volt felcsavarozva évtizedeken keresztül.
* [[Mesecsónak]] - pontos építési ideje és eredeti díszletezése nem ismert. 1934-ben már bizonyosan működött, de fiatalabb a felette lévő Hullámvasútnál, ami alatt sötét, barlangszerű alagútban, hatalmas lapátkerék-hajtotta vízben haladtak a csónakok. Eredeti neve ''Csodacsónak'' volt. Az út alatt kisebb-nagyobb diorámák voltak láthatók.
 
A kora ötvenes években a korszellemhez igazodva a kínai nép felszabadító harcát mutatta be. A lampionokkal díszített külső térről fotó is maradt fent. Néhány év múlva újra átalakították, 1960-ban már klasszikus mesék jelenetei voltak láthatók, igen sok figura mozgott. Valamivel később készült el a bent látható meséket bemutató rácsos kerítés. A leglátványosabb díszlet egy a csónak által félig körbejárt nagyobb teremben volt, ahol az arab mesék világa elevenedett meg mozgó táncosnővel, lobogó fátylú dzsinnel. A kerek terem neve Seherezádé lett. Ezek elöregedése és a rongálások miatt jóval egyszerűbb díszletezéssel volt látható a Park bezárásáig. Ekkor klasszikus mesék és újabb rajzfilmek figurái és jelenetei voltak láthatók, de ezek már nem mozogtak, s ekkor már a díszletek védőrács mögött voltak, a korábbi gyenge védőháló helyett.
 
A kb. 6-8 személyes csónakokat a kilencvenes években kisebbekre cserélték. A lapátkerék mellett egy kockás inget viselő, bajszos, alvó-szuszogó óriás feküdt, melyet gyerekek jártak körül. 2000 körül egy erős téli fagy miatt kettérepedt, ezután lebontották, de a fejét megőrizték. Az utolsó időre a folyamatos rongálások miatt a Mesecsónak állapota leromlott. Egyrészt műemléki védettséget élvez, másrészt más célra hasznosíthatatlan területen van, ezért bizonyosan fennmarad. 2014 elejére a diorámákat megtisztították, az attrakciót üzembe helyezték. Új óriás is készült, de a lapátkerék mellől a barlang bejárata mellé került.
466. sor:
* Röpcsi - a Barlangvasút épülete mögött állt, 1963 körül épült. Korabeli sugárhajtású repülőgépek mintájára épített kis kétszemélyes szerkezetek körben jártak, botkormánnyal fel-le mozgást végeztek. A sűrített levegős üzemmód miatt főként leszálláskor igen hangosak voltak, utánozva a repülőgépek zaját. A mutatvány mellett miniatűr irányítótorony is állt, a kezelő onnan irányította. Később modernebbre cserélték, majd azt is lebontották. A helyén korábban körhinta állt.
* Rakéta - Közvetlenül a Ciklon hullámvasút előtt működött, viszonylag rövid életű attrakció volt a nyolcvanas évek eleje során. Az utasok rakéta formájú zárt szerkezetbe ültek, ami ezután fel-le mozgott és jobbra-balra forgott, rázkódott. 1981-ben nyitották, pár év után lebontották.
* Gőzmozdonyos kisvasút - valódi miniatűr gőzmozdony húzta kisvasút volt, mely az utóbbi lézer dodzsem mögötti rész és az akkor még nem létező Panorámakerék között közlekedett a Park hátsó fala mentén, részben a Hullámvasút tövében. 385  mm volt a nyomtáv, 5  kg/fm síneket használtak. A szerelvényt egy 50 lóerős brit Busset & Lowke miniatűr mozdony húzta, mely valószínűleg 1914-ben épült, ezután három évig Genova városában járt. A vasutat 1918-ban létesítették, 1974 nyarán a pálya rossz állapota miatt beszüntették a működését. Tervbe volt véve a pálya átépítése és a mozdony felújítása, ám a mozdony egyik ellenőrzése alkalmával hideg víz került annak meleg hengerére, az szétrepedt. Ezután a felújítás félbeszakadt, a kocsik eltűntek, a mozdony a nyolcvanas évek elején a zánkai úttörőtáborban volt kiállítva, további sorsa ismeretlen.
* Inga - Két utas számára szolgáló mutatvány volt, az óra ingájához hasonlóan rögzített két kabin egymással szemben egyre magasabbra mozgott, majd körbefordult. Helye az 1959-es térkép szerint a későbbi lézer dodzsem mögött volt, de később valószínűleg a bejárat közelébe helyezték át. Építési ideje nem ismert, formaterve alapján az 1930-as évek a legvalószínűbb. Az 1970-es évek során az utasok gyakori rosszullétei miatt lebontották, később hasonló utóda létesült más helyen, majd azt is lebontották.
* Régi játékterem - a Hullámvasút előtti részen található oszlopdíszes épület, bent játékgépek álltak. Az új játékterem átadásával abban a formában megszüntették. Az épület a legutolsó időkben is állt, de rendezvényterem céljára. 1960 körül nyitották mint játéktermet. Az épület korábbi funkciója nem ismert. 2016 elején lebontották.