Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
{{forr|Szegényparaszti református családból származott, szülei Dobi István és Csinger Julianna voltak.}} Az elemi iskola hat osztályát végezte el, mielőtt 12 évesen munkát nem kényszerült vállalni. [[1916]]. áprilisában besorozták katonának, ahonnét [[1918]] tavaszán szerelt le. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt jelentkezett a magyar [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadseregbe]], akikkel a románok elleni, vesztes [[Tisza]]-menti csatában vett részt és esett fogságba. Ezután a románok internálták, csak [[1920]] februárjában szabadult a [[hajmáskér]]i táborból. Rövid időn belül behívták Horthy [[Nemzeti Hadsereg]]ébe, ahonnét novemberben szerelhetett le és térhetett haza szülőfalujába, ahol rendőri felügyelet alá helyezték. 1921-től kezdve fokozatosan kapcsolódott be a [[munkásmozgalom]]ba, előbb belépett a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségébe, majd tagja lett a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]nak is. Még ebben az évben, mint világháborús veterán, két [[Hold (mértékegység)#Változatai|katasztrális hold]] földet kapott a Nagyatádi-féle földreform során, valamint sikerült elhelyezkednie a MÁV-nál is, kezdetben, mint pályafenntartási napszámos. Később a komáromi fűtőházban, végül pedig a Milch-féle fatelepen dolgozott, mielőtt 1931-ben munkanélkülivé vált volna. Innentől kezdve napszámból és alkalmi munkákból tartotta fenn magát és családját. Még 1921-ben nősült meg, három gyermeke született; Edit 1922-ben, István 1923-ban és Sándor 1925-ben. István fia még kicsi gyermekkorában, 1926-ban meghalt.
 
[[1930]]-ban az MSZDP [[szőny]]i alapszervezetének alapító-elnöke lett. Az [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az 1935-ös választások|1935-ös választások]] során került kapcsolatba a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]]tal, ahol az FKGP helyi jelöltje mellett korteskedett. [[1936]]-ban lépett át az FKGP-be, ahol a párt egyik vidéki szervezőtitkára, augusztus 20-án pedig az országos nagyválasztmány tagja, 1937-ben pedig a Földmunkás Tagozat elnöke lett. A pártban a [[Tildy Zoltán (politikus)|Tildy Zoltán]]–[[Nagy Ferenc (miniszterelnök)|Nagy Ferenc]] vezette balszárnyhoz tartozott. A párt közbenjárására 1936-ban hároméves megbízatást (munkát) kapott [[Komárom (Magyarország)|Komáromban]] a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamaránál. Az [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az 1939-es választások|1939-es választások]]on pártja Komárom-Esztergom vármegyei területi listáján indult, de nem szerzett mandátumot. A kamarai munkája lejártával rövid ideig az almásfüzitői olajfinomítóban volt szakmunkás, majd kubikos lett. 1940-ben tanfolyamot végzett a [[népfőiskola|népfőiskolátKALOT]] végzettérdi népfőiskoláján, később egy ideig tanította is a Katolikus Legényegylet főiskolájának hallgatóit.
 
A Magyar Parasztszövetség alapítója, 1941. szeptember 28-án a szövetség függetlenített országos szervezőtitkára, 1943-tól pedig a Fölmunkás szakosztály elnöke lett. Ekkoriban ismerkedett össze számos baloldali egyetemistával, újságíróval, a szövetség titkára, Iliás Ferenc révén pedig az illegális [[Magyarországi Kommunisták Pártja|Magyarországi Kommunisták Pártjával]] is.