„Comenius” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Források és jegyzetek: 1892 |
a clean up, replaced: hat éves → hatéves (2) AWB |
||
26. sor:
A korán árvaságra jutott Comenius neveltetéséről a [[Morva Testvérek]] szervezete gondoskodott. A latin-iskola elvégzése után
a hernborni és a [[heidelbergi egyetem]]en tanult. A rendkívül tehetséges fiatalember csak úgy falta a könyveket, és korának tudományos műveltségét szinte teljességgel elsajátította. Arra törekedett, hogy a [[17. század]] tudományos munkáiból kiszűrje a fiktív elképzeléseket, s csupán az objektív, ugyanakkor a keresztény elvekkel is összeegyeztethető valóságot tartsa meg. Nagy hatással volt rá számos tudós, köztük [[Francis Bacon]], az államférfi és gondolkodó, aki a tudományok megtisztításáért szállt síkra; [[Tommaso Campanella]] a tudományokat rendszerező olasz tudós; és a nevelés terén emberséges módszereket hirdető [[Juan Luis Vives]] spanyol filozófus és pedagógus.
Comenius gondolkodásában felfedezhetők a [[huszitizmus]] radikális irányzatának ([[táboriták]]) antifeudális, [[utópia|utópisztikus]] nézetei, ám a társadalmi problémákat lényegesen békésebb úton, a nevelés és oktatás eszközeivel kívánta orvosolni. A [[Morva Testvérek]] lelkészeként, az [[1620]]-as [[Harmincéves háború|fehérhegyi csata]] után az ellenreformáció üldözését volt kénytelen elszenvedni. Bujkálni kényszerült, majd hittestvérei kis csoportjával száműzetésbe vonult. A háború kezdetén feleségét és két gyermekét is elveszítette. A megpróbáltatások azonban nem törték meg élet- és munkakedvét. Erős hittel folytatta pedagógiai tevékenységét. [[1627]]-ben a Morva Testvérekkel a [[lengyelország]]i [[Leszno|Lesznó]] (Lissa) városában nyert menedéket, ahol viszonylagos nyugalomban dolgozhatott tizenkét éven keresztül. Itt írta meg az egyik legfontosabb pedagógiai művét, melynek címe: „Didactica Magna” (Nagy oktatástan), továbbá első jelentős latin nyelvkönyveit. Ebben az időben kezdett hozzá a panszofia-koncepciójának kidolgozásához is. Comenius felfogásában ez egy olyan enciklopédikus ismeretrendszer, melynek elsajátítása révén minden ember az ismeretek összefüggő teljes rendszerére tesz szert. Ez az, ami hozzásegíti a társadalmat a fejlődéshez, és amely segíti az egyént is megtalálnia a helyét a világban. 1641-ben előbb Angliába, majd Svédországba hívták az akkor már Európa-szerte híres pedagógust, hogy közreműködjön az oktatásügyi reformokban. Az [[1640-es évek]] végén visszatért Lengyelországba és a [[Morva Testvérek]] püspöke lett. Innen [[1650]]-ben [[Magyarország]]ra érkezett. Saját írásainak önéléletrajzi adatait hitelesnek elfogadó korábbi életrajzírói nyomán elterjedt téves adat, hogy Comenius [[Lorántffy Zsuzsanna]] és fia, [[Rákóczi Zsigmond (1622–1652)|Rákóczi Zsigmond]] közvetlen meghívására érkezett Sárospatakra. Péter Katalin kandidátusi disszertációja nyomán a kutatók ma már úgy vélik, hogy Comenius maga kezdeményezte Patakra jövetelét egy korábbi meghívás felhasználásával, mivel a cseh tudós úgy vélte, Habsburg-ellenes terveihez felhasználhatja Rákóczi Zsigmond politikai elképzeléseit.<ref>CSORBA Csaba – FÖLDY Ferenc –
39. sor:
[[Fájl:Johann-Amos-Comenius-Apel.JPG|bélyegkép|balra|300px|Comenius portréja egy kövön ([[Berlin]], [[Németország]])]]
A gyermeknek
=== Iskolás korúak nevelése ===
47. sor:
== Oktatás ==
Comenius az első pedagógus, aki szintézisbe foglalta kora kusza pedagógiai és didaktikai módszereit. Jó érzékkel hagyta el a rosszat és építette egységes rendszerbe a jót. Olyan összefoglalást készített, ami a mai kor oktatásában is érezteti hatását.
=== Didaktikai elve ===
* '''Szemléltető módszer''' – a gyerekeknek ne csak verbális módon, hanem mindenféle szemléltető eszközzel tanítsák a különféle tantárgyakat. Fontos, hogy minél több érzékszervet használjanak a tanulók a tananyag elsajátításánál. <br> „Adatassék a Gyermekek kezeikbe, hadd gyönyörködtessék magokat a Képeknek megnézésével kedvek szerint, hogy azokat voltaképpen megismerhessék, még otthon is, minekelőtte az Oskolában elkűldettetnének.” – írja Comenius az „Orbis pictus” előszavában. Ezt a művét magyarországi tartózkodása idején írta. Olyan gyermekkönyv ez, melyben mindenféle ismeretet bátran gyűjtött össze a nagy pedagógus: korabeli gyermekenciklopédia, kedves, gyermekek számára emészthető és szemléletes. Nagy haszna Comenius szerint, hogy a gyerekekkel megkedvelteti az olvasást és a képek segítik a gyermekekben az ismeretek elmélyítését és az olvasottak megértését.
* '''Gondolkodásra nevelés''' – ne csak magolás legyen a tanulás, hanem a tanuló tanuljon meg önállóan is gondolkodni. A tanár vezesse rá a tanulót a helyes megoldásra, így a diákok használják a saját eszüket is.
* '''Egymásra épülő tananyag''' – Comenius nagyon fontosnak tartotta, hogy a diákok olyan tananyagot sajátítsanak el, amely kisebb egységekből épül fel, és ezek az egységek logikusan egymásra épüljenek, egymást kiegészítsék.
▲* '''Egymásra épülő tananyag''' – Comenius nagyon fontosnak tartotta, hogy a diákok olyan tananyagot sajátítsanak el, amely kisebb egységekből épül fel, és ezek az egységek logikusan egymásra épüljenek, egymást kiegészítsék.
* '''A gyermekek korához igazított tananyag''' – Ez ma már természetesnek tűnik, nem így a [[17. század]]ban. Comenius nagyon fontosnak tartotta, hogy minden gyermek a korának megfelelő képzést kapja. Ne kevesebbet és ne többet, csak amit elbír.
* '''''„Schola Ludus”''''' (Az iskola, mint színjáték) – Comenius tervei szerint a különböző tananyagok elsajátításának hasznos eszköze a drámajáték. Érdekes történetek előadásával a gyerekek nemcsak memorizálnak, hanem az általuk előadott történeteken keresztül, játékos formában tanulják meg a körülöttük lévő világ törvényszerűségeit is, legyen az akár irodalom, történelem vagy természetismeret. Az idegen nyelv tanulásában is jól használható ez a módszer. Comenius [[latin nyelv]]ű párbeszédes, több szereplős kis történeteket írt a diákoknak, melyek egy-egy korabeli mesterséget mutattak be. Az osztály néhány tanulója (mindig mások) ezeket megtanulta és a többieknek előadták. Így egyszerre tanultak nyelvtant, szövegértést, szituációs párbeszédeket és mindeközben a szókincsük is bővült.
=== Iskolakoncepciója ===
Comenius nagy nagy hangsúlyt helyez a 3*6 éves időbeosztásra. A tanév ebben a rendszerben az ősz elején kezdődik és tavasszal ér véget.
A kisgyermekek 6-12 éves korig az ún. népi iskolában tanulnak. A legfontosabb tantárgyak: olvasás, írás, számolás, mértan, éneklés, hittani ismeretek. Ezek mellett tanulnának történelmet, földrajzot, természeti ismereteket, idegen nyelvet, és elsajátítanák a világi mesterségek néhány alapfogását is.
12-18 éves korban az „arra érdemesek” a latin iskolában vagy más néven gimnáziumban folytatnák a tanulást, ahol magasabb szinten folytatnák a népi iskolákban is megkezdett tantárgyak elsajátítását, de itt már nagy hangsúly van a nyelvtanuláson is, különösen az abban a korban legfontosabb nyelvnek számító latin nyelv tanulásán.
88 ⟶ 84 sor:
* ''Panorthosia'' (1644)
Magyarországon írt művei:
* ''De cultura ingeniorum oratio'' (1650)
| |||