„Hivatal Anikó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: hat éves → hatéves AWB
21. sor:
==Életútja==
 
Édesapja Hivatal Ferenc, szegény sorsú mesterember, aki 1815-ben nemesi felkelés során életét vesztette, édesanyja Balogh Juliska, cselédnő, később a Szilassy-családnál kulcsárnő. Pályáját nagybátyja, a veterán színész Balogh István vezérlete alatt kezdte, aki hat éveshatéves korától rendszeresen felléptette gyermekszerepekben Balog Nina néven. Első nagy megmérettetésére 1825. szeptember 16-án került sor a pozsonyi országgyűlési társulatban, Amália szerepét alakította Kotzebue ''Bujdosó Ámor'' című darabjában. Pesten 1829–30-ban lépett először színpadra, Anikó név alatt. Hosszabb ideig [[Komlóssy Ferenc (színművész)|Komlóssy Ferenc]] színtársulatánál szerepelt [[Győr]]ben. [[Lendvay Márton (színművész, 1807–1858)|Lendvay Mártonnal]] [[Balatonfüred]]en ismerkedett meg, [[1832]]. december 27-én Győrben összeházasodtak. 1830-ban született fiuk, [[Lendvay Márton (színművész, 1830–1875)|ifj. Lendvay Márton]], aki később szintén színész lett. 1833-ban a Dunántúli Színjátszó Társasággal újból feltűnt az országgyűlés színházi előadásain. 1833–34-ben férjével Kassán játszott, [[Fáy András]] hívására pedig 1834 és 1837 között a budai [[Várszínház]] foglalkoztatta. 1837-től 1859-ig a Pesti Magyar Színház, valamint a Nemzeti Színház szerződtette. Első férjétől elválva, 1848-ban [[Latkóczy Lajos]] fiatal festőhöz ment nőül, ezután az ő asszonynevén lépett színpadra. Sokat utazott külföldön, járt [[Németország]]ban, [[Olaszország]]ban és [[Helgoland]]ban. 1860-ban nyugalomba vonult. Ezt követően visszavonultan élt.
 
Elsősorban naivákat és fiatal drámai hősnőket formált meg, pályakezdése pedig a romantika stílusfordulatával egybeesett, így tehetségének és szépségének köszönhetően korának ünnepelt primadonnája lett, vígjátékokban és népszínművekben egyaránt sikereket aratott. Hódoló verseket írt hozzá többek között [[Vörösmarty Mihály]] és [[Petőfi Sándor]] is.
 
1891-ben bekövetkezett halálakor a gyászcédulájára ezt írták: „Első volt az elsők között és utolsónak maradt azok közül, akik hatalmas alkotóképességeikkel félszázadon át bolyongó színészetünket az első állandó magyar színház biztos révébe vezették."<ref>[http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/III/szin_III.0126.pdf Magyar Színművészeti Lexikon]</ref>
 
A [[Kerepesi úti temető]]ben helyezték örök nyugalomra, (XXI. tábla, 74. sírhely). Temetésen jelen volt a magyar színészek túlyomó része. Sírja fölé unokahúga, Bakonyiné Balogh Etel emeltetett síremléket, mely [[Füredi Richárd]] szobrászművész munkája, 1906. szeptember 23-án leplezték le.<ref>[http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=19819 Fotó a síremlékről]</ref> Sírkőfeliratának szövege megegyezik Vörösmarty Mihály 1839-ben hozzá írt versével:
59. sor:
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:Magyar színésznők]]
[[Kategória:1814-ben született személyek]]