„Baál” változatai közötti eltérés

19 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
a
clean up, replaced: hét éves → hétéves AWB
a (clean up, replaced: hét éves → hétéves AWB)
== Baál és YHWH ==
 
Baál kultusza a kánaáni területeken erősen kapcsolódott a földműveléshez, amely az eső rendszerességétől és mennyiségétől függött, Egyiptommal és Mezopotámiával ellentétben, ahol a földet öntözéssel és árasztással művelték. A hét éveshétéves aszályról tudósító bibliai történetek (1Móz 41, 2Sám 1:21) arról árulkodnak, hogy a tartós aszály éhínséghez és társadalmi katasztrófához vezetett; amire az ugariti Baál-ciklus is utal (Baál föld alatti elrejtőzése és Mót győzelme). Az Ígéret Földje főként az Égnek esőjével táplálkozott (Deut. 11,10-11), ahol ezért Baál, mint termékenységisten különösen fontos szereppel bírt.
 
A Biblia Baált úgy mutatja be, mint YHWH legnagyobb ellenfele. Izrael népét már a Kánaánba való bevonulás előtt áldoztak Baál-Peórnak (Num. 25,1-9), amivel bűnt követtek el. A Bírák Könyvében gyakran elhagyják YHWH-t, Baálért vagy Aseráért (Bír. 2,13; 3,7). A Baál-kultusz a tetőpontját Aháb király és felesége, Jézabel uralkodása alatt érte el. Ebben az időben lépett fel Illés próféta, aki YHWH parancsára kihívta Baál papjait, hogy mindenki számára kiderüljön, YHWH vagy Baál-e az eső forrása. A Kármel-hegyi tűzpróba során, Baál papjai kudarcot vallanak, és bebizonyosodik Baál tehetetlensége (1 Kir. 18). Néhány évvel később, Jéhu lerombolja a Szamáriában lévő Baál-szentélyt, és megöli papjait és követőit (2 Kir. 10). A bibliai narratíva szerint Jósiás reformjai végleg megszüntették Baál kultuszát (2 Kir. 23,4-5).<ref name="Metzger, Bruce M. 1993 pp. 70">Metzger, Bruce M., ed., „Baal”, in: ''The Oxford Companion of the Bible'' (Oxford: Oxford Unity Press, 1993), pp. 70–71.</ref> ). A filológiai kutatások és tárgyi leletek (pl. a Kuntillet Ajrud-i lelet, amely szerint Astarté JHWH felesége) alapján azonban valószínűsíthető, hogy a Baál-kultusz még a VI. században is virágzott. Jeremiás 19:5kk szerint Júda pusztulása egyenesen a kiterjedt Baál-kultusznak köszönhető.<ref name="Metzger, Bruce M. 1993 pp. 70"/>
-Albright, W. F., Yahweh and the Gods of Canaan (London: University of London, 1968)
 
-Lewis, Theodore J., „The Identity and Function of El/Baal Berith”, Journal of Biblical Literature, vol. 115. No. 3 pp. &nbsp;401–423 (Athens: University of Georgia, 1996)
 
-Metzger, Bruce M., ed., „Baal”, in: The Oxford Companion of the Bible (Oxford: Oxford Unity Press, 1993) pp. &nbsp;70–71
 
-H. Pope, Marvin, ed., „Baal”, in: Encyclopaedia Judaica, vol. 4 (Jerusalem: Keter, 1972) col.3-12
 
-Van der Toorn, Karl; Becking, Bob; W. van der Horst, Pieter, ed., „Baal”, in: Dictionary of Deities and Demons in the Bible DDD (Cambridge: William B. Eerdmans Publishing Company, 1999) pp. &nbsp;132–139
 
-Marvin H. Pope, „Baal Worship”, in: Jewish Virtual Library (American-Israeli Cooperative Enterprise)(http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/judaica/ejud_0002_0003_0_01786.html 2014/03/17)
-Hefner, Alan G., „Baal”, in: Encyclopedia Mythica (http://www.pantheon.org/articles/b/baal.html, 2014/03/17)
 
- Karasszon István, Az óizraeli vallás. Budapest: Budapesti Református Teológiai Akadémia, 1994. p. &nbsp;15.
 
== Jegyzetek ==
25 545

szerkesztés