„Georges Cuvier” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: tíz éves → tízéves AWB
a (clean up, replaced: tíz éves → tízéves AWB)
Cuvier a ma [[Franciaország]]hoz tartozó [[Doubs (megye)|Doubs]] megyében, a svájci határhoz közeli [[Montbéliard]]-ban született. A város neve akkoriban a német Mömpelgard volt, ahol [[Hugenották|hugenotta]] ősei a [[reformáció]] óta éltek.{{refhely|Lee 1833|8. old.}} Apja Jean George Cuvier hadnagyként szolgált a [[Svájci Gárda|Svájci Gárdában]], és a város megbecsült polgára, anyja pedig Anne Clémence Chatel volt. Öccse [[Frédéric Cuvier]] is neves zoológus.<ref>{{cite web |url=http://www.culture.gouv.fr/Wave/savimage/leonore/LH059/PG/FRDAFAN83_OL0643010V003.htm |title=Cuvier keresztlevele a Montbéliard Városháza levéltárából |accessdate=2013-11-18 |publisher= culture.gouv.fr |language=francia}}</ref><ref name="ramet.elte">{{CitLib|szerző= |url=http://ramet.elte.hu/~ramet/oktatas/Biotort/SZBTer.pdf |cím=Biológiatörténet |év= |nyelv=magyar}}</ref> A család nem volt tehetős, az apa szerény nyugdíja biztosította megélhetésüket.{{refhely|Lambrecht 1938|}} Akkoriban a város a [[Württembergi Hercegség]]hez tartozott, melyet aztán 1793. október 10-én csatoltak Franciaországhoz. Anyja sokkal fiatalabb volt apjánál, és Cuvier gyermekkori nevelésében oroszlánrészt vállalt. Tehetségének és az otthoni törődésnek köszönhetően az iskolában könnyedén múlta felül társait.{{refhely|Lee 1833|8. old.}} A [[gimnázium]]i évei során a [[latin nyelv|latin]] és a [[görög nyelv]] tanulásában voltak nehézségei, de a [[matematika]], a [[történelem]] és a [[földrajztudomány|földrajz]] tantárgyakból osztályelső volt. Az emberiség története volt az, melyet először, fáradságot nem ismerve megtanult. Az uralkodók és a fejedelmek hosszú listáit és a legszárazabb kronológiai adatokat úgy az eszébe véste, hogy soha többé nem felejtette el.{{refhely|Lee 1833|11. old.}}
 
Nem sokkal később, miután gimnazista lett, talán úgy tíz évestízéves korában vette kézbe először [[Conrad Gessner]] művét, a ''[[Historiae animalium (Gesner)|Historiae animaliumot]]'', amely felkeltette érdeklődését a természetrajz iránt. Ezután kezdett olvasni és kölcsönözni hasonló műveket, így például [[Georges-Louis Leclerc de Buffon|Buffon]] ''[[Histoire Naturelle]]-jét'' is. Mindezeket a könyveket újra meg újra elolvasta, és ezzel olyan tudásra tett szert, hogy tizenkét éves korára már a négylábúak és a madarak kiváló ismerőjévé vált.{{refhely|Lee 1833|11. old.}}
 
Négy évig járt gimnáziumba és további négy évet tanult [[Stuttgart]]ban, a Károly Akadémián, ahol messze kitűnt az évfolyamából. Taníttatását [[Károly Eugén württembergi herceg]] ingyenesen biztosította.<ref name="ramet.elte"/> Bár érkezésekor még nem tudott [[Német nyelv|németül]], de kilenc hónap tanulás után már iskolai elismerést kapott a nyelvtudásáért. Az akadémián a kamarai tudományok szakon folytatott tanulmányokat, amit azért választott, mert itt képezték a gazdatiszteket és erdészeket, és ez volt az a szakirány, melyen a legtöbbet megtudhatott kedvenc szakterületéről, a [[természettudomány]]ról.{{refhely|Lambrecht 1938|}}
Kritizálta kortársai, Lamarck és Geoffroy Saint-Hilaire azon evolúciós elméleteit, melyek az egyedek egyik formából a másikba történő fokozatos átalakulásról szóltak. Újra és újra hangoztatta, hogy az ő tapasztalata alapján a megkövesedett formák azt mutatják, hogy azok nem alakulnak át egy eltérő másik formába. Azt állította, hogy az ősmaradványok alapján a tipikus forma váratlanul jelenik meg, és egészen a kihalásáig változatlan marad. Cuvier a paleontológiai jelenségeket (a „[[punctuated equilibrium]]” elmélet egy évszázaddal később került előtérbe)<ref group="m">[[Niles Eldredge]] és [[Stephen Jay Gould]] indították útjára az elméletet, mely magyarázatot kínált a fosszilis leletekben található hosszú ideig tartó változatlanságra. Ezt a jelenséget sztázisnak nevezték el. Lásd bővebben: [[Az evolúciós gondolkodás története]] szócikkben.</ref> megpróbálta úgy magyarázni, hogy az összhangban legyen a [[Biblia]] állításaival és a különböző korszakok nagy katasztrófáival, amelyek közül az utolsó megtalálható a [[Mózes első könyve|Genezis]] leírásában.{{refhely|Turner 1984|35. old}}{{refhely|Kuznar 2008|37. old}}
 
Kételkedett Lamarck és Geoffroy Saint-Hilaire fokozatos változásról szóló elméleteiben. Ráadásul Cuvier állásfoglalása, a részek korrelációjának az elvéről nagy kétséget okozott az evolúciót támogatók között, hiszen azt állította, hogy ha bármely mechanizmus egy részét izoláltan megváltoztatjuk (ez volt Lamarck nézete), akkor ez változást fog okozni az összes többi résznek is. Ez az állatok esetében azt jelenti, hogy magát a túlélésüket is veszélyeztetheti. Ez a bírálat Cuvier ''Éloge de M. de Lamarck'' művében jelent meg.<ref >{{cite web |url=http://www.academie-sciences.fr/activite/archive/dossiers/eloges/lamarck_vol3228.pdf |author=Georges Cuvier|title= Éloge de M. de Lamarck |accessdate=2013-11-28 |publisher= academie-sciences.fr |format=pdf |language=francia}}</ref><ref >{{cite web |url=http://www.victorianweb.org/science/science_texts/cuvier/cuvier_on_lamarck.htm |author=Georges Cuvier|title= Elegy of Lamarck|accessdate=2013-12-08 |publisher=victorianweb.org |format= |language=angol}}</ref> Cuvier befolyásának is betudható, hogy a kor legtöbb vezető tudósa meggyőződéssel hitt a fajok változatlanságában.<ref >{{cite web |url=http://www.behav.org/gene/hist/gen_hist_020_Lamarck_hun.htm |title=Lamarck (1744-1729) |accessdate=2013-11-28 | publisher= behav.org |language=magyar}}</ref>
 
Cuvier Lamarck evolúciós elméletéről így vélekedett: „Két önhatalmú feltevésen alapszik: az egyik, hogy az ondófolyadék az, ami létrehozza az embriót, a másik, hogy az erőfeszítés és a vágyakozás létrehozhat szervet. Az ily alapokon nyugvó rendszer csak egy költő képzeletét tudja szórakoztatni. A metafizikus következtethet a rendszer teljesen új sorozatára, de az nem, aki a vizsgálatát úgy végzi, hogy egy kezet, egy belső szervet vagy csak egy tollat boncolgat.”
 
=== Kihalás ===
1796-ban, amikor bemutatta tanulmányát az élő és kihalt elefánt fajokról, a tudomány akkori állása szerint nem hitték el azt, hogy állatfaj valaha is [[Kihalás|kihalhatott]]. A hatóságok és [[Georges-Louis Leclerc de Buffon|Buffon]] is azt állította, hogy az [[Európa|Európában]] megtalált állatmaradványok, mint a [[gyapjas orrszarvú]] ''(Coelodonta antiquitatis)'' és a [[mamut]] ''(Mammuthus)'' még élő állatok, mint [[Elefántfélék|elefánt]] és [[Orrszarvúfélék|orrszarvú]] a [[trópusok]]on. Az életterük azért tolódott el Európából [[Ázsia|Ázsiába]], mert hidegebb lett a környezet. Cuvier már korai munkáiban bebizonyította, hogy nem ez a helyzet.{{refhely|Rudwick 1997|22-24. old.}} A kihalásokat [[Katasztrófa|katasztrófákhoz]] kapcsolta, és ezzel igazolta, hogy tömeges kihalások földtani értelemben rövid idő alatt lejátszódhatnak.<ref >{{cite web |url=http://www.nhmus.hu/evilag/magyar/mult/dok/II_1_D/II_1_D_a_1.1_jobb.html |title=Kihalások |accessdate=2013-11-29 | publisher=nhmus.hu |language=magyar}}</ref>
 
=== Katasztrofizmus ===
Cuvier hitt abban, hogy valószínűleg a legtöbb, ha nem minden őskori lelet olyan állatok maradványait tartalmazza, amelyek már kihaltak. Az élő és kihalt elefántfajokról 1796-ban írt tanulmánya befejezésekor így összegzett:
 
{{idézet2|Mindezen tények alapján arra következtetek, hiszen nem szól semmi ez ellen, hogy a ma létező világunk előtt volt egy ezt megelőző másik, melyet valamiféle katasztrófa pusztított el.<ref >{{cite web |url=http://palaeo.gly.bris.ac.uk/palaeofiles/history/cuvier.xhtml |title=Georges Cuvier (August 23, 1769–May 13, 1832) |accessdate=2013-12-02 | publisher= palaeo.gly.bris.ac.uk |language=angol}}</ref>}}
 
Ez a kijelentése Cuviert a [[katasztrofizmus]]nak nevezett geológiai irányzat egyik fő támogatójává tette. A tudományág a [[Föld]] geológiai jellemzőit és a földi élet történetét olyan [[Katasztrófa|katasztrófákkal]] magyarázta, amelyek felelősek az állatfajok tömeges kihalásáért. Cuvier munkássága végére odáig jutott, hogy úgy vélte, nem egy általános katasztrófa volt, hanem több is, melyek hatására alakultak ki a különböző [[Faunabirodalom|faunabirodalmak]]. Erről a ''Recherches sur les ossements fossiles de quadrupèdes'' (A [[négylábúság]] csontmaradványainak kutatása 1812-es munkája) tanulmányában is értekezett, melynek közzététele előtt már részletes vitába bocsátkozott a témakörben. A publikációkat megelőző előzetes szakmai vita nagyon ismert dolog volt akkoriban, és ezekről nem hivatalos fordítások is jelentek meg angol, német és olasz nyelven. Cuvier 1826-ban egy, a témakört érintő felülvizsgált értekezést is közzé tett ''Discours sur les révolutions de la surface du globe'' (Értekezés a Föld felszínének fejlődéséről) címmel.<ref>{{CitLib|szerző=Georges Cuvier |url=http://geology.19thcenturyscience.org/books/1831-Cuvier-Revolutions/htm/doc.html |cím=A Discourse on the Revolutions of the Surface of the Globe |kiadó=Carey & Lea Philadelphia |év=1831 |nyelv=angol |isbn=0879758260}}</ref>
 
{{kiemelt}}
 
{{DEFAULTSORT:Cuvier Georges}}
[[Kategória:Evangélikusok]]
[[Kategória:Francia tudósok]]
[[Kategória:1769-ben született személyek]]
[[Kategória:1832-ben elhunyt személyek]]
 
{{DEFAULTSORT:Cuvier Georges}}
14 837

szerkesztés