„Mars Global Surveyor” változatai közötti eltérés

a
Robot: Szomszédos írásjelek kurziválása
a (Robot: következő módosítása: bg:Марс глобъл сървейър)
a (Robot: Szomszédos írásjelek kurziválása)
A Science című folyóirat [[1998]]. [[március 13]]-i számában megjelent az első értékelés az MGS méréseiről. A szakemberek most tudták a marsi globális porvihar kialakulását először végigkövetni. A folyamat [[1997]] októberében kis helyi viharokkal kezdődött a déli sarki sapka szélén, hamarosan azonban már hatalmas területre terjedt szét a [[Noachis Terra]] felett a déli szélesség 20. fokától az egyenlítőig. A vihar felnyúlt 130 kilométeres felszín feletti magasságokig is. Ahogy aztán a globális porvihar csillapodni kezdett, [[1997]]. december közepétől újra megjelentek a lokális miniviharok a déli poláris sapka szélénél és kristályfelhők alakultak ki a szén-dioxid sapka csökkenése miatt.
 
A legnagyobb meglepetést a mágneses mérések okozták azzal, hogy a Mars legősibb, kráteres területein több olyan kisméretű, 50 kilométeres részt találtak, ahol erősen mágnesezett a kéreg. Ha ezeket egy régi [[mágneses tér]] maradványaként értelmezzük, akkor a Marson régebben erősebb volt a belső eredetű mágneses tér, mint ma a Földön. Ugyancsak meglepetést keltettek a lézer-magasságmérő által kapott pontos adatok, amelyek alapján felfedezték, hogy a Mars északi féltekéje mennyire "sík", illetve "lapos". Talán ez is azt jelzi, hogy az ősidőkben itt egy hatalmas óceán alja terült el. <ref>''Élet és Tudomány,'', 1998. 15. szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: ''Kozmikus krónika 1998. január – március:'' '''Amerikai búcsú a Mirtől'''</ref>
 
[[2005]]. [[április 20]]-án a MOC kamera a 250 km-re elhaladó európai [[Mars Express]] űrszondát kapta lencsevégre, másnap a [[Mars Odyssey]]-t. <ref>http://www.urvilag.hu/article.php?id=1211</ref>
51 479

szerkesztés