„Luzern kanton” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: ezer éves → ezeréves AWB
a (→‎Története: link korr.)
a (clean up, replaced: ezer éves → ezeréves AWB)
==Története==
[[Fájl:Wauwil-Pfahlbauten-2.jpg|140px|bélyegkép|bal|Rekonstruált kőkori házak]]
Az ember legkorábbi nyomai a kanton területén a Steigelfadbalm-barlangból kerültek elő, ahol a régészek 30 ezer évesezeréves kőeszközöket és a [[barlangi medve]] csontjait találták. Az eljegesedések közti időszakból [[Mamut|mamutokmamut]]ok, [[Rénszarvas|rénszarvasokrénszarvas]]ok és [[Óriásszarvas|óriásszarvasokóriásszarvas]]ok csontjai is előkerültek.
 
Előbb Wauwilermoosban, majd más helyeken is (Egolzwil, Hitzkirch, Sursee) őskőkori és újkőkori [[Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében|cölöpházas települések]] nyomait fedezték fel, amelyek ma az [[Világörökség|UNESCO Világörökség]] részét képezik. A házakat közvetlenül tó- vagy folyóparton, dombokra építették. Lakosaik cserépedényeket, fa-, csont-, agancs- és kőszerszámokat, valamint szövött ruhákat használtak. A bronzkorból is számos település ismert, például a Sempachsee és a Baldeggsee partjáról, de dombtetőkre is építkeztek. A vaskori [[Hallstatti kultúra|hallstatti]] és [[La Tène-kultúra|La Tène-kultúrák]] csak kevés nyomot hagytak maguk után, főleg sírokat, de települések ebből a korból alig ismertek a kantonban.
 
A római korban a kanton sűrűn benépesült, számos tanyaházat találtak az észak-dél irányú völgyekben (Wigger, Suhre, Wyna és See völgyek). Vindonissában légiós tábor létesült. A birodalom összeomlása után a kanton területén [[alemannok]] települtek meg. 750 körül az elzászi [[Murbachi kolostor|murbachi apátság]] alapított itt egy kolostort a [[Reuss]] folyó partján, melyet írásban először 840-ben említenek Luciaria néven (feltehetően a védőszentjük, Szent Leodegar nevéből). Luzern városa a kolostor köré épült településből származik, nevét először 1252-ben említik Lucerrun formában.
 
1291-ben a [[Habsburg-ház|Habsburg-család]] megvásárolta Luzernt a murbachi apátságtól. A Habsburgok agresszív terjeszkedésére válaszul ugyanekkor létrejött [[Uri kanton|Uri]], [[Schwyz kanton|Schwyz]] és [[Unterwalden]] kantonok szövetsége, az [[Ósvájci Konföderáció]]. A szövetség negyedik tagja Luzern lett 1332-ben, amely az első városi kanton volt az ún. erdőkantonok között.
[[Fájl:Sempach Schlachtfresko.jpg|160px|bélyegkép|bal|A sempachi csata]]
1386-ban a Luzernhez közeli [[Sempachi csata|sempachi csatában]] a négy kanton egyesült serege visszaverte a Habsburgok invázióját. A győztes csata még inkább összekovácsolta a szövetséget és lehetővé tett a kantonok további terjeszkedését. A 15. század végén majdnem háborúhoz vezetett a városi és erdőkantonok közötti feszültség. Ehhez hozzájárult, hogy Unterwalden titokban támogatta a Luzern fennhatósága alá tartozó Entlebuch-völgy lázadását, de az összeesküvőket még a felkelés kitörése előtt elfogták és kivégezték. A kantonok végül 1481-ben [[Stans]] városában kötötték meg új egyezményüket.
 
A [[reformáció]] idején Luzern katolikus maradt és a későbbi vallásháborúkban a katolicizmus bástyájának bizonyult. 1601 és 1873 között pápai nunciust is küldtek a városba. A 16. században a város kormányzását arisztokrata oligarchák vették át, és ez a rendszer - bár az 1653-as parasztlázadás megrázta - egészen 1798-ig kitartott. Miután [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] seregei megszállták Svájcot és létrehozták a rövid életű [[Helvét Köztársaság|Helvét Köztársaságot]]ot, az ország fővárosát Luzernbe helyezték. A patríciusok kormányzatát az 1831-es liberális tüntetések megdöntik és új alkotmányt vezetnek be. A radikális kormányt 1841-ben újra a konzervatívok váltják fel, akik visszahívták a korábban kiűzött [[Jézus Társasága|jezsuitákat]]. A vallási és politikai feszültségek miatt Luzern élenjárt a katolikus kantonok szövetségének, a Sonderbundnak létrehozásában, de 1847-ben [[Sonderbund-háború|felkelésüket]] a konföderációs csapatok leverték. A háború döntő csatára Luzerntől nem messze, Gisikonnál került sor.
 
==Földrajza==
Luzern kanton Svájc közepén található. Északon [[Aargau kanton|Aargau]], keleten [[Zug kanton|Zug]] és [[Schwyz kanton|Schwyz]], délen [[Obwalden]] és [[Nidwalden kanton|Nidwalden]], nyugaton és délnyugaton [[Bern kanton|Bern]] kantonokkal határos. Földrajzilag a Svájci Alpok északi előhegyein fekszik, legnagyobb folyói a Reuss és a Kleine Emme. Legmagasabb pontja a 2350 méteres [[Brienzer Rothorn]].
 
A kanton területe 1493 &nbsp;km<sup>2</sup>. Ennek mintegy 55%-át a mezőgazdaság hasznosítja, 30% erdő; 8,4%-ot tesznek ki a települések és utak, 6,8%-ot pedig a tavak, folyók és magashegyek.
==Közigazgatás==
[[Fájl:Karte Gemeinden des Kantons Luzern farbig 2013.png|bélyegkép|Luzern kanton kerületei]]
 
==Lakosság==
Luzern kantonnak 2013-ban 390 349 lakója volt, akik 18,1%-a volt külföldi állampolgár (15,5% európai - főleg német és olasz -, 1,4% ázsiai, 0,7% afrikai és 0,5% amerikai ). 2000-2010 között a népesség 0,4%-kal csökkent. A legtöbb (91%) lakos német anyanyelvű, amit a szerb-horvát, olasz, albán és angol követ.
 
2000-es adatok alapján a kanton lakosai közül 32,9% született Luzern városában, 29,1% a kanton más településein, 19% Svájc más kantonjaiban, 15,8% pedig külföldön. Ugyanekkor 158 345 egyedülálló, 159 152 házas, 18 853 özvegy és 14 154 elvált ember élt a kantonban.
 
2000-ben a lakosság 70,9%-a római katolikusnak, 11,2%-a reformátusnak, 2,23% ortodox kereszténynek, 2,16% egyéb kereszténynek, 0,11% zsidónak, 3,77% pedig muszlimnak vallotta magát. Az ateisták/agnosztikusok aránya 5,90%, 3,71% pedig nem válaszolt a kérdésre.
 
A kanton legnagyobb városai [[Luzern]], [[Emmen (Svájc)|Emmen]] és [[Kriens]].
==Források==
*[http://www.bfs.admin.ch/bfs/portal/de/index/themen/02/03/blank/key/01/zustand_und_entwicklung__tabelle.html Arealstatistik Standard - Kantonsdaten nach 4 Hauptbereichen] ''Statistik Schweiz''
*"Lucerne (Canton)". Encyclopædia Britannica 17. 1911. p. &nbsp;97
* "Lucerne (City)". Encyclopædia Britannica 17. 1911. p. &nbsp;97.
*[http://www.lu.ch Kanton Luzern]
*[http://www.hls-dhs-dss.ch/textes/d/D7382.php Luzern (Kanton)] ''Historisches Lexikon der Schweiz''
{{Svájci kantonok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:Svájc kantonjai]]
25 420

szerkesztés