„Obwalden kanton” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: ezer éves → ezeréves AWB
a (Malatinszky átnevezte a(z) Obwalden lapot a következő névre: Obwalden kanton: Nyelvi KF-en történt mb alapján)
a (clean up, replaced: ezer éves → ezeréves AWB)
|weboldal = ow.ch
}}
'''Obwalden''' [[Svájc]] egyik [[Svájc kantonjainak listája|kantonja]], itt található az ország földrajzi középpontja. Székhelye [[Sarnen]].
 
==Története==
Obwalden a mai [[Nidwalden|Nidwaldennel]]nel együtt egészen 1798-ig Unterwalden kantont alkotta, amelyet aztán kettéválasztottak két félkantonra. Az 1999-es alkotmány megszüntette a félkantoni státuszt, de a [[Svájci Államtanács|Svájci Államtanácsban]]ban továbbra is közös a képviseletük Nidwaldennel és csak fél szavazattal bírnak.
Az ember legkorábbi nyoma a kanton területén egy i.e. 8. évezredből származó kőkés. Az i.e. 4. évezredből két neolitikus, a Horgen kultúrából származó lelőhelyre bukkantak a régészek. A későbbiekben fokozatosan benépesült a kanton; a korai bronzkort egy sír képviseli és feltételezik, hogy ekkoriban létezett egy település a [[Sarnensee|Sarnen-tó]] partján. A Rengg-hágónál 3-3,5 ezer évesezeréves házakat találtak. [[Alpnach|Alpnachban]]ban egy i.sz. 1. századból származó római udvarházat ástak ki, melyet 270 körül tűz pusztított el.
 
700 körül a romanizált gall lakosság mellé elkezdtek betelepülni a germán [[alemannok]]. A két népcsoport a 8-11. században elkeveredett és egyöntetűen német nyelvűvé vált. A 9. századtól a kanton területe a [[Burgundiai Királyság|Burgundiai Királysághoz]]hoz tartozott, majd [[II. Konrád német-római császár|II. Konrád]] császár 1032-es hadjáratát követően a [[Német-római Birodalom|Német-római Birodalomhoz]]hoz csatolták. A császár az [[Aargau kanton|aargaui]] Lenzburg grófoknak adományozta Obwaldent, majd a család kihalása után a [[Habsburg-ház|Habsburg-dinasztia]] örökölte birtokaikat.
[[Fájl:Bendicht Tschachtlan, Die Schlacht am Morgarten (c. 1470).jpg|150px|bélyegkép|bal|A morgarteni csata]]
A kora középkorban a földterület jelentő részét különböző kolostorok birtokolták (pld. a murbachi és a beromünsteri apátság), amelyek templomokat emeltek a falvakban és kinevezték azok papjait. Sarnent önálló politikai entitásként először egy 1247-es pápai bulla említi, melyben [[Schwyz]] lakosaival együtt kiközösítette őket, mert hűbéruruk, Habsburg-Laufenburg Rudolffal szemben [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] császárt támogatták. A későbbi kanton 13. századi földbirtokosai jellemzően kisnemesek voltak, akik nem tudtak túlzott politikai hatalomra szert tenni és a helyi közösségek autonómiájuk nagy részét megtarthatták. 1291-ben azonban ez megváltozott, amikor [[I. Rudolf német király|I. Rudolf]] császár megvásárolta a murbachi apátság unterwaldeni (Obwalden és Nidwalden együttesen) földjeit és egy erős grófi - sőt császári - központi hatalom jelent meg. Jogaik védelmében 1291. augusztus 1-én a polgárok szövetséget kötöttek [[Uri kanton|Uri]] és Schwyz kantonokkal, ami aztán a későbbiekben a [[Ósvájci Konföderáció]] magját alkotta. 1304-ben formálisan is egyesítették a obwaldeni és nidwaldeni völgyeket és politikai szabadságaikat a Luxemburgi-házhoz tartozó [[VII. Henrik német-római császár|VII. Henrik]] császár is megerősítette.
 
1314-ben megkezdődött a bajor [[IV. Lajos német-római császár|IV. Lajos]] és a Habsburg [[(III.) Frigyes német király|Szép Frigyes]] harca a császári koronáért, melyben a svájciak konföderációja Lajost támogatta. A következő évben a kantonok (közte az unterwaldeniek) csapatai döntő győzelmet értek el a Habsburgok ellen a [[Morgarteni csata|morgarteni csatában]]; ezzel sikeresen megerősítették függetlenségüket. Unterwalden részt vett a Svájci Konföderáció háborúiban, mint a [[sempachi csata|sempachi csatában]] (1386), [[Ticino kanton|Ticino]], [[Aargau kanton|Aargau]], [[Thurgau]] és [[Locarno]] elfoglalásában, de területét soha nem sikerült növelnie.
 
1481-ben a belső feszültségek és viták miatt majdnem szétesett a Konföderáció és a polgárháború elkerülhetetlennek látszott. Egy obwaldeni remete, [[Flüei Szent Miklós]] elérte, hogy Stanban gyűlést hívjanak össze és tanácsaival (melynek részletei nem ismertek) lehűtötte a hangulatot és helyreállította a békét.
 
Az obwaldeni tartományi gyűlés határozottan elleneszegült a [[Reformáció|reformációnakreformáció]]nak és 1528-ban csapatokat is küldtek a [[Bern kanton|Berni kantonba]], hogy kikényszerítsék a katolikus vallás megtartását. A protestáns és katolikus többségű kantonok közötti feszültség vezetett az [[első kappeli háború|első]], majd a [[második kappeli háború|második kappeli háborúhoz]]hoz (utóbbiban esett el a neves zürichi prédikátor, [[Ulrich Zwingli|Huldrych Zwingli]] is). A vallás a későbbiekben is feszítő erő maradt a Konföderáció kantonjai között; az Unterwaldenhez hasonló katolikus kantonok gyakran hittestvéreikkel, Franciaországgal és Spanyolországgal kötöttek szövetséget.
[[Fájl:Sarnen-See.jpg|170px|bélyegkép|A kanton székhelye, Sarnen]]
Az 1798-as francia invázió idején Obwalden franciapártinak mutatkozott és a helyi papság is a vallás védelmezőjeként üdvözölte a párizsi kormányt. 1798. április 1-én a régi kantonok közül Obwalden elsőként ismerte el a [[Helvét Köztársaság|Helvét Köztársaságot]]ot, bár aztán szomszédai nyomására csatlakozott a franciaellenes felkeléshez. A lázadás leverése után a régi erdőkantonokat Waldstätten kantonban egyesítették; ezen belül Obwalden a Sarneni kerületet alkotta. A Helvét Köztársaság felbomlása után 1803-ban Unterwaldent két félkantonra bontották. 1815-ben az [[engelbergi apátság|engelbergi apátságot]]ot és a hasonló nevű kerületet Obwaldenhez csatolták, amely így exklávét alkotott, nem lévén földrajzi kapcsolatban a kanton fő területével. 1843-ban Obwalden más katolikus és konzervatív vezetésű kantonokkal együtt megalkotta a Sonderbundot, amely 1847-ben fegyveres [[Sonderbund-háború|felkeléssel]] próbált ellenállni a Szövetségi Gyűlés reformjainak.
 
1850-ben egyedül a katolikus vallást ismerték el a kantonban, de 1867-ben teljesen átírták az alkotmányt, amely megfelelő jogokat (pld. iskolák fenntartását) adott a református egyháznak is. 1902-ben ismét átdolgozták a kanton alkotmányát, melyben lehetőséget adtak a polgároknak a törvények népszavazáson való megváltoztatására. Az alkotmány utolsó teljes revíziójára 1968-ban került sor, de jelentős változtatások nem történtek benne. A nők először 1972-ben szavazhattak a kantoni választásokon.
==Földrajza==
Obwalden területe 490,59 &nbsp;km<sup>2</sup>, legmagasabb pontja a 3238 m magas [[Titlis]]-csúcs, legalacsonyabb pontja a 434 méteren fekvő [[Vierwaldstätti-tó]]. Északon és nyugaton [[Luzern kanton|Luzern]], délen [[Bern kanton|Bern]], keleten [[Nidwalden]] (és Engelbergnél [[Uri kanton|Uri]]) kantonokkal határos. Engelberg község exkláveként elkülönül a kanton fő, történelmi területétől. Főbb tavai a Vierwaldstättersee, Sarnersee, Lungerersee, Wichelsee, Tannensee és Melchsee. 2006-ban területének 40,2%-át (197,3 &nbsp;km<sup>2</sup>-t) erdő borította, 37,9%-át pedig mezőgazdaságilag hasznosították. További 3,2%-ot foglalnak el az utak és épületek, 18,7%-ot pedig folyók, hegyek és gleccserek.
==Politika és közigazgatás==
[[Fájl:Karte Gemeinden des Kantons Obwalden farbig 2011.png|170px|bélyegkép|Obwalden községei]]
A Svájci Államszövetségben Obwalden képviseletileg félkantonnak számít. Jogai és kötelezettségei megegyeznek más kantonokéival, de csak egy képviselőt küld az Államtanácsba és kanton tanácsa is csak öt tagból áll. A 2011-es szövetségi választásokon a [[Keresztényszocialista Párt (Svájc)|Keresztényszocialista Párt]] 56,9%-ot, míg a [[Svájci Néppárt]] 43,1%-ot kapott.
 
Obwaldent mindössze hét község (önkormányzat) alkotja: [[Sarnen]], [[Kerns]], [[Sachseln]], [[Alpnach]], [[Giswil]], [[Lungern]] és [[Engelberg]]. A községek jelentős autonómiával bírnak, a helyben befolyt adók kétharmadával maguk rendelkeznek, így például központi támogatás nélkül tudják fenntartani az iskolákat.
Obwalden kantonnak 2013 decemberében 36 507 lakosa volt. A 2010-es adatok szerint 12,9%-uk volt külföldi születésű. 2000-2010 között a népesség 8,7%-kal nőtt, ebből a bevándorlás 5,7%-ot, míg a természetes növekedés 2,5%-ot tett ki. A lakosok 92,3%-ának a német az anyanyelve, míg a második az albán (1,4% vagy 452 fő) a harmadik pedig a szerb-horvát(1,2% vagy 399 fő).
 
2000-ben 12 445 háztartás volt a kantonban, háztartásonként átlagosan 2,5 fővel. 3 835 háztartás volt egyszemélyes, 1 349 pedig öt vagy több főből állt.
 
2000-ben a lakosok 80,2%-a a római katolikus, 7,0%-a pedig a református vallást követte. 464-en az ortodox, 511-en pedig egyéb keresztény egyházakhoz tartoztak; 985-en muszlimnak, 41-en buddhistának, 82-en hindunak, öten pedig zsidónak vallották magukat. Az ateisták és agnosztikusok száma 1 212 (3,74%) volt, míg 1 109-en (3,42%) nem válaszoltak a kérdésre.
 
==Gazdaság==
[[Fájl:TitlisVonSchoneggGesehen.jpg|bélyegkép|A kanton legmagasabb pontja, a 3238 m-es Titlis]]
Obwalden gazdasága döntő részben kis- és közepes vállalatokból áll. Az olyan csúcstechnológiai tevékenységek mellett mint a miniatűr motorok, műanyagok, orvosi felszerelések és nanotermékek gyártása mellett a gazdaság fontos ágazata az erdészet és a családi gazdaságok uralta mezőgazdaság (főleg szarvasmarhatenyésztés).
 
2008-ban 1 871-en dolgoztak a gazdaság elsődleges (kitermelő, mezőgazdasági) szektorában, 6 499-en az iparban, a harmadlagos, szolgáltató szektorban pedig 10 037-en. A munkanélküliség 1,5% (2010).
 
Fontos gazdasági ágazat a turizmus. Obwalden a [[Svájci Alpok]] központi részén fekszik így számos lehetőséget nyújt síelésre, snowboardozásra, nyáron a hegymászásra, túrázásra. Elsősorban a [[Pilátus-hegy|Pilátus]]- és Titlis-hegy vonz sok látogatót. Közvetlenül vagy közvetetten a munkavállalók egynegyede érintett a turisták ellátásában.
{{Svájci kantonok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:Svájc kantonjai]]
14 837

szerkesztés