„Neandervölgyi ember” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: ezer éves → ezeréves (4) AWB
a (clean up, replaced: harminc éves → harmincéves AWB)
a (clean up, replaced: ezer éves → ezeréves (4) AWB)
Az [[1950-es évek]]től a legtöbb kutató úgy gondolta, hogy a mai ember egy kihalt [[faj|alfaja]] volt, ezért a ''Homo sapiens neanderthalensis'' nevet adták neki. Az utóbbi évtizedekben a leletek alapján az a feltevés alakult ki, hogy a [[Homo erectus]] európai változatából, a [[heidelbergi ember]]ből ''(Homo heidelbergensis)'' alakult ki, a mai ember tehát nem a leszármazottja: a két faj közös őse mintegy 660 000 éve élhetett. A két populáció legalább 370 000 évig elkülönülten élt. Mivel azonban a DNS-vizsgálatok szerint a Homo sapiens sapiens és a neandervölgyi ember képes volt egymás közt szaporodni, a Homo sapiens neanderthalensis besorolás ismét jogalapot nyert. Ez egyben megkérdőjelezi a heidelbergi ember besorolását is, amelynek már Homo sapiensnek kellett lenni ahhoz, hogy két leszármazott populációja alfaji szinten különülhessen el és ismét egyesülhessen egyetlen alfajban. A neandervölgyi embereket morfológiai jellegeik alapján korai és klasszikus típusba sorolják. A heidelbergi emberek és a neandervölgyiek, valamint a neandervölgyiek két típusa között folytonos az átmenet, ami számos leletnél megnehezíti az egyértelmű besorolásukat.
 
Az [[anatómia]]ilag modern ember mintegy 150-200 ezer éve alakult ki [[Afrika|Afrikában]], a legidősebb [[ázsia]]i ''Homo sapiens'' leleteket a [[Közel-Kelet]]en találták, koruk 80-120 ezer évesreezerévesre tehető. A mai ember legidősebb európai maradványait [[Bulgária|Bulgáriában]] találták meg, korukat 43 000 évre becsülik. A [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] leletek ennél fiatalabbak. A neandervölgyi emberek kb. 28 000 éve tűntek el, valószínűleg beolvadtak a mai embertípusba. Hosszú ideig egymás mellett létezett a két populáció.
 
Egyértelmű besorolás azonban mindig csak a típuspéldányokra lehetséges, az átmeneti alakok folytonos vita tárgyát képezik. Kladista szemlélettel viszont ezek a viták feleslegesek: a kategorizálás folyamatos evolválás és sok ismert átmeneti alak mellett ''lehetetlen'', és nem összeegyeztethető az evolúció folytonosságáról alkotott modern nézetekkel.<ref>Dawkins: ''Legnagyobb mutatvány'', 201-225. old.</ref>
Kőeszközeik főleg a mindennapi életüket segítették: a préda húsának, bőrének feldarabolását, más eszközök készítését és a tűz meggyújtását. Ennek megfelelően kézi (nyél nélküli) baltákat, kaparókat, szakócákat és késeket készítettek illetve használtak.<ref name=autogenerated5>[http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/tools.html Tools and Weapons]</ref>
 
Az általuk készített pattintott kőeszközöket (első franciaországi lelőhelyük alapján) [[moustier-i ipar]]nak vagy kultúrának nevezzük. Ezeken a kőeszközökön – annak ellenére, hogy elődeihez képest ([[acheule-i ipar]]) jobban megmunkáltak – azonban semmi változás nem tapasztalható a [[faj]] közel kétszázezer éveskétszázezeréves története során: vagyis a neandervölgyi emberekből hiányozhatott a mai emberre jellemző újítókészség.
 
Ez utóbbi állításnak azonban ellentmondanak a jóval kifinomultabb [[châtelperroni ipar]] termékei, amelyek 32-30&nbsp;000 évvel ezelőttről származnak. Az [[antropológia|antropológusok]] megosztottak a châtelperroni iparral kapcsolatban, mivel az eszközöknek számos moustier-i vonása van, ezért egyértelműen a neandervölgyieknek tulajdonítják őket, csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy az újítások kizárólag saját fejlődésük eredményeképpen jelentek meg. Sok kutató azt gondolja, hogy a több tízezer év stagnálás után hirtelen megjelenő újítások összefüggésbe hozhatók a modern (cro-magnoni) ember megjelenésével ([[aurignaci kultúra]]). Vagyis a châtelperroni ipar eszközeinél tapasztalt újításokat a modern ember sokkal változatosabb és specializáltabb eszközei ösztönözhették.<ref name=autogenerated5 /> Jean-Jacques Hublin francia antropológus szerint a neandervölgyiek nem utánozták a cro-magnoni „iparosokat”, hanem csak a „termékeikkel” kereskedtek.<ref name=autogenerated4>[http://sapphire.indstate.edu/~ramanank/fate.html The Fate of Neandertals]</ref>
 
=== A legkorábbi ismert emberi ürülék ===
50 ezer évesezeréves emberi ürüléket találtak [[El Salt]]ban, [[Spanyolország]]ban. A megkövesedett lelet arról tanúskodik, hogy a neandervölgyi ember változatos, növényekben gazdag étrenddel bírt. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett egyik 2010-es tanulmányban kutatók arról írtak, hogy eleink bizonyíthatóan datolyapálmát, hüvelyes növényeket és fűmagot is fogyasztottak.
 
A Massachusettsi Műszaki Egyetem és a La Laguna-i Egyetem régészei olyan biológiai jelzőanyagokat, markereket kerestek a leletekben, amelyekből az elfogyasztott táplálék eredetére lehet következtetni. Mindegyik minta megerősítette azt a régóta köztudott tényt, hogy a neandervölgyi húsevő volt. Erre utal a koprosztanol - a koleszterin lebontása során keletkező lipid - jelenléte. Ám a kutatók két mintában a fitoszterolok - koleszterinhez hasonló növényi eredetű vegyületek - lebontásából származó kémiai komponenst is találtak. Ainara Sistiaga, a La Laguna-i Egyetem végzős hallgatója szerint a kutatás megállapításai egyáltalán nem meglepőek, mondván, a neandervölgyiek főemlősök, a legtöbb főemlős pedig húsevő.
[[Fájl:Krapina - Hruskovo 01.jpg|right|thumb|260px|30-40 000 éves Neander-völgyi család szobor rekonstrukciója, [[Krapina]], Horvátország]]
 
A legidősebb, modern embertől származó maradványok a [[Közel-Kelet]]en 80-120&nbsp;000 évesek, míg ugyanott a neandervölgyi emberek legfiatalabb maradványai kb. 50&nbsp;000 évesek. Vannak, akik szerint a két faj több tízezer évestízezeréves közel-keleti együttélése csak látszólagos: elképzelhető, hogy különböző időszakokban, egymást felváltva népesítették be a Közel-Keletet. Vagyis a modern emberek a [[Riss–Würm-interglaciális]] alatt eljutottak a Közel-Keletre, ám amikor hidegebbre fordult az idő (a [[Legutóbbi jégkorszak|Würm-jégkorszak]] beköszöntével, mintegy {{szám|70000}} évvel ezelőtt), akkor délebbre húzódtak és életterüket elfoglalták északról a hűvösebb éghajlathoz (biológiailag) jobban alkalmazkodott neandervölgyi emberek. Amikor viszont engedett a [[Glaciális|jégkorszak]], vagy pedig a modern ember már megtanult (kulturálisan) alkalmazkodni a hűvösebb éghajlathoz (a [[nagy kiugrás]] után), akkor ennek a fordítottja játszódhatott le.
 
A ''H. sapiens sapiens'' és a ''H. sapiens neanderthalensis'' együttélésére dél-franciaországi leletek is utalnak, amelyek szerint a neandervölgyiek az eltűnésük előtti időkben sok mindent hasznosítottak a modern emberek tárgyaiból és szokásaiból. Barlangfestmény, sípok, bonyolult eszközök jelentek meg, amelyek azt bizonyítják, hogy ha nem is játszottak volna szerepet a modern ember etnogenezisében, értelmileg képesek voltak átvenni annak egykorú technológiáit. A neandervölgyiek a legújabb kutatások szerint egyáltalán nem voltak a versenyhelyzetekben a „modern emberrel” szemben alárendeltek.<ref>[http://richarddawkins.net/2014/06/neanderthals-were-not-inferior-to-modern-humans-study-finds/ Richard Dawkins Foundation: Neanderthals were not inferior to modern humans, study finds]</ref> A Kárpátok egyik barlangjában is felfedeztek a 2000-es években egy olyan emberi csontvázat, amely a „modern” embertípushoz tartozott, azonban határozott neandervölgyi jellegzetességekkel is bírt, mint a megnyúlt nyakszirt, nagy méretű fogak, köztes szemöldökeresz és prognathia.
14 837

szerkesztés