„Harangedényes kultúra” változatai közötti eltérés

 

A kultúra legtöbb magyarországi lelőhelyét [[Budapest]] környékén tárták fel ([[Kelenföld]], [[Albertfalva]], [[Békásmegyer]], [[Budakalász]], [[Csepel-sziget]], [[Szigetszentmiklós]], [[Tököl]]). Az ásatások tanúsága szerint a kultúra népessége gerendavázas, [[patics]]falú [[ház]]akban élt. A Budakalászon feltárt, több mint ezersíros temető a kultúra jelenleg ismert legnagyobb temetője [[Európa|Európában]]. A [[temető]]t a kultúra népessége a [[nagyrévi kultúra]] népével együtt használta; a két népesség keveredését a sírmellékletek mellett a temetkezési rítusban megfigyelt különbségek is tükrözik (csontvázas illetve hamvasztásos [[urnasír]]ok, ritkábban [[szórthamvas temetkezés]]ek). A sírokat helyenként körárok vette körül. A sírokba helyezett tárgyak között a jellegzetes harangedényeken kívül különféle tálak, poharak, korsók és fazekak voltak. Az átfúrt csontgombok és a csontból vagy mészkőből készült gyöngyök az egykori viselet emlékei. A kőből csiszolt csuklóvédő lemezeket feltehetően [[íj]]ászok használták, a réztőrök szintén a harcosok felszereléséhez tartozhattak. Schreiber Rózsa a harangedény-csepeli csoportot a kora bronzkor IIa fázisba sorolja.<ref name="Schreiber 1984, 33-34. old"/>

 

=== Vas megyei harangedényes leletek ===