„Józsa Béla” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: automatikus szövegcsere (-Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952 +Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952)) |
www.google.ro/maps/place/Budapest,+Józsa+Béla+köz,+1125+Magyarország/@47.5097531,18.997447,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4741debf896fa3e7:0x233dbeb3f0140092!8m2!3d47.5097531!4d18.9996357 |
||
39. sor:
== Emlékezete ==
A [[kolozsvár]]i [[Szakszervezeti Tanács]] székhelyén már 1945 májusában ünnepélyesen leleplezték [[A. Havas Béla]] róla készült olajfestményét. [[Hodgya|Hodgyán]] emlékkiállítása nyílt a Művelődési Házban. Elfogatását festette meg [[Nagy Albert (festő)|Nagy Albert]] az MNSZ 1948-as vértanú-pályázatára, bányászok közt mutatja be [[Agricola Lídia]] és [[Andrásy Zoltán]]; szobrát készítette el [[Lövith Egon]], egy másik szobra – [[Orbán Áron]] műve – a [[székelyudvarhely]]i agyagipari iskola előtt áll; szülőfalujában [[1979]]. [[július 1.|június 1-jén]] avatták fel bronzszobrát, [[Ferencz Ernő]] alkotását; az 1989 előtti időszakban [[Erdély]] több városában utcát neveztek el róla; Budapest XII. kerületében ma is létezik a Józsa Béla köz.
1989 utáni értékelése még nem történt meg. Ezzel kapcsolatban írta Gáll Ernő önéletrajzi naplójában: „Mennyire tekinthető erkölcsi értéknek a bátorság, helytállás, a szenvedések hősies elviselése – egész a mártíromságig –, ha ez utópisztikus, téves politikát szolgált?”<ref>[http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/2003/3en-42/3en-4231.htm Gáll Ernő meglepő naplója], ''Erdélyi Napló'', 2003. október 21.</ref>
| |||