„Munka Törvénykönyve” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Margit51 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Margit51 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Munka Törvénykönyve''' a Magyarországon munkát vállaló és hazánkban munkavállalókat[[munkavállaló]]kat foglalkoztatók jogait és kötelességeit foglalja össze 299 §-ban.
 
A törvény formailag öt fő részből áll, amely összesen huszonnégy, római számjegyekkel folyamatosan számozott fejezetre, valamint arab számjegyekkel számozott (szám szerint 118) alcímekre tagozódik:
:- Általános rendelkezések (I-IV. FEJEZET → négy fejezet → 31, azaz harmincegy paragrafus - 1-31.§)
:- A [[munkaviszony]] (V-XVIII. FEJEZET → tizennégy fejezet → 198, azaz százkilencvennyolc paragrafus - 32-229.§)
:- A munkaügyi kapcsolatok (XIX-XXII. FEJEZET → négy fejezet → 55, azaz ötvenöt paragrafus - 230-284.§)
:- A munkaügyi vita (XXIII-XXIV. FEJEZET → két fejezet → 9, azaz kilenc paragrafus - 285-293.§)
9. sor:
 
== Általános rendelkezések ==
A törvény az általános rendelkezésekben célként megállapítja a magyarországi tisztességes foglalkoztatás követelményrendszerének alapelveit. Hatálya kiterjed a munkáltatóra[[munkáltató]]ra, munkavállalóra, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, az üzemi tanácsra, a szakszervezetre[[szakszervezet]]re valamint a kölcsönvevőre. Felhívja a figyelmet a nemzetközi magánjog figyelembe vételére, valamint a fiatal munkavállalókra vonatkozó speciális szabályokra. Előírja az Európai Unió szabályaival való együttes értelmezést. Kiterjesztő értelmezést nem enged meg jogról történő lemondás (vagy abból engedés) esetén. Meghatározza az általános magatartási követelményeket, különös tekintettel a személyiségi jogok védelmére, az egyenlő bánásnód betartására, a jognyilatkozatokra, a kötelező tájékoztatásra, a megállapodás feltételrendszerére. A jognyilatkozat képviselet útján is megtehető, az alaki kötöttség lehet szóbeli (amennyiben jogszabály nem ír elő mást) és írásbeli (ideértve az elektronikus dokumentum fogalmát is). Rendelkezik az írástudatlanok, olvasni nem tudók és más anyanyelvűek védelméről. Meghatározza a jognyilatkozat közlésének módját, a határidók és határnapok számításának rendszerét, az érvénytelenség, megtámadhatóság fogalmát, jogkövetkezményeit, valamint a Polgári Törvénykönyvvel paragrafusaival való összefüggést.
== A munkaviszony ==
A jogszabály a munkaviszony alanyait kizárólagos módon határozza meg. A munkáltató személyében történő változás esetén a megkötött megállapodások jogilag átszállnak az átvevő munkáltatóra azzal a kitétellel, hogy a kollektív szerződés a munkavállaló javára térhet el. A törvény a munkaviszony általános és különös feltételeit részletekbe menően szabályozza mind formailag, mind pedig tartalmilag. Kitér a munkaszerződés teljesítésére mindkét szerződő fél tekintetében. Meghatározza a módosítás lehetőségeit, körülményeit és feltételeit, valamint a szerződés megszüntetését illetve megszűnésének módjait, s az ezzel kapcsolatos teendőket (pl. írásbeliség kötelezettsége, felmondási idő kiszámítása, átszervezésből keletkező felmondás, végkielégítés mértéke stb.), különösen kitér az azonnali hatályú felmondásra és ennek jogkövetkezményeire.
29. sor:
*[https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről]
*[http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143164.290726 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről] (hatályosság közlése:Hatályos: 2015.03.27 - 2015.12.31., ami azt jelenti, hogy a hivatkozott weblap ezen határidőig követte a változásokat, feltehetően nem volt azóta változás a törvényben)
== Külső weblapok ==
* [http://www.jogiforum.hu/folyoiratok/35 Jogi Fórum]
* [http://birosag.hu/ Bíróság]
* [http://kmrmk.afsz.hu/ Munkaügyi Központ]
* [http://ugyeszseg.hu/ Ügyészség]
 
[[kategória:Jog]]