„Munka Törvénykönyve” változatai közötti eltérés

A '''Munka Törvénykönyve''' a Magyarországon munkát vállaló és hazánkban munkavállalókat[[munkavállaló]]kat foglalkoztatók jogait és kötelességeit foglalja össze 299 §-ban.

:- A [[munkaviszony]] (V-XVIII. FEJEZET → tizennégy fejezet → 198, azaz százkilencvennyolc paragrafus - 32-229.§)

A törvény az általános rendelkezésekben célként megállapítja a magyarországi tisztességes foglalkoztatás követelményrendszerének alapelveit. Hatálya kiterjed a munkáltatóra[[munkáltató]]ra, munkavállalóra, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, az üzemi tanácsra, a szakszervezetre[[szakszervezet]]re valamint a kölcsönvevőre. Felhívja a figyelmet a nemzetközi magánjog figyelembe vételére, valamint a fiatal munkavállalókra vonatkozó speciális szabályokra. Előírja az Európai Unió szabályaival való együttes értelmezést. Kiterjesztő értelmezést nem enged meg jogról történő lemondás (vagy abból engedés) esetén. Meghatározza az általános magatartási követelményeket, különös tekintettel a személyiségi jogok védelmére, az egyenlő bánásnód betartására, a jognyilatkozatokra, a kötelező tájékoztatásra, a megállapodás feltételrendszerére. A jognyilatkozat képviselet útján is megtehető, az alaki kötöttség lehet szóbeli (amennyiben jogszabály nem ír elő mást) és írásbeli (ideértve az elektronikus dokumentum fogalmát is). Rendelkezik az írástudatlanok, olvasni nem tudók és más anyanyelvűek védelméről. Meghatározza a jognyilatkozat közlésének módját, a határidók és határnapok számításának rendszerét, az érvénytelenség, megtámadhatóság fogalmát, jogkövetkezményeit, valamint a Polgári Törvénykönyvvel paragrafusaival való összefüggést.