„Egyházmegye” változatai közötti eltérés

a
Elütések.
(téves görög megfeleltetés javítása)
a (Elütések.)
=== Helye az egyházszervezetben ===
 
A katolikus egyház három alapvető egyházkormányzati szintje – felülről lefelé haladva – a világegyház (vezetője a [[pápa (egyházfő)|pápa]]), az egyházmegye (vezetője a [[püspök]]) és a [[plébánia]] (vezetője a [[plébános]], a [[Keleti katolikus egyházak|bizánci rítusú]] egyházmegyékben ''parókus''). Elsődlegesen ezeken keresztül történik az egyház irányítása, ezek vezetőinek van valódi és saját egyházkormányzati hatalma ([[iurisdictio]]). Minden ezek közötti, alá-, fölé- vagy mellérendelt szint csak másodlagos, gyakran nem feltétlenül kell léteznie (például a püspök nem köteles egyházmegyéjében főesperességeket létrehozni, csak ha lelkipásztori vagy szervezési okból indokoltnak látja), vagy ideiglenes (például a plébániák létesítését szűkebb jogkörű lelkészségek, illetve missziós állomások létrehozása előzheti meg), illetve hatásköre korlátozottabb (például az érseknek – a pápával ellentétben – nincs közvetlen beavatkozási joga az egyháztartományába tartozó egyházmegyék püspökeinek intézkedéseibe).
 
Mindazonáltal általában több egyházmegye egy [[egyháztartomány]]t (érseki tartomány, a bizánci rítusú egyházmegyék esetében ''metropólia'') alkot. Ennek vezetője az [[érsek]] (bizánci rítusban a ''metropolita''), akinek saját egyházmegyéje a ''főegyházmegye'' címet viseli. (Az érseki rang székhez és nem személyhez kötött, tehát a főegyházmegyék irányítására szóló püspöki kinevezés egyben mindig érseki kinevezés is.)
==== A görög katolikus egyházmegyék ====
 
A [[Magyar görögkatolikus egyház]] szervezetének kialakulása a [[Hajdúdorogi főegyházmegye|Hajdúdorogi egyházmegye]] [[1912]]-ben történt felállításával vette kezdetét, mely az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|esztergomi érsekségnek]] alárendelve jött létre. A trianoni döntés nyomán az eperjesi és a munkácsi görögkatolikus egyházmegyék Magyarország területén maradt parókiáiból a [[Apostoli Szentszék|Szentszék]] [[1924]]-ben hozta létre a [[MiksolciMiskolci egyházmegye|Miskolci apostoli exarchátus]]t. Ezt [[2011]]-ben [[XVI. Benedek pápa]] rendelkezése alakította át úgy, hogy területe ettől kezdve [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyével]] esik egybe. [[Ferenc pápa]] [[2015]]. [[március 20.|március 20]]-án az exarchátust [[Miskolci egyházmegye]] néven egyházmegyei rangra emelte, a hajdúdorogi egyházmegyéből pedig leválasztotta a [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye]]i részeket, és [[Nyíregyházi egyházmegye]] néven új püspökséget hozott létre belőlük, míg az eredeti püspökséget [[Debrecen]] székhellyel főegyházmegyei rangra emelte. Mivel így már rendelkezésre áll az önálló metropóliához megkívánt legalább három egyházmegye, a két új görög katolikus egyházmegyét az új főegyházmegye szuffragáneusaként alárendelve megalakította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat.<ref>{{cite web |url=http://magyarkurir.hu/hirek/a-szentatya-megalapitotta-magyarorszagi-sajatjogu-metropolitai-egyhazat |title=A Szentatya megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat |accessdate=20150406 |work=http://magyarkurir.hu}}</ref> Így a magyar görögkatolikusok egyházszervezete kikerült az esztergomi érseknek való alárendeltségből, és – hasonlóan a környező országok görögkatolikusainak helyzetéhez, ahol ez már korábban végbement – közvetlenül a Szentszékhez tartozó önálló keleti rítusú egyházzá vált (miközben püspökeik, mint katolikus egyházi vezetők, továbbra is tagjai a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának).
 
=== A jelenlegi magyar katolikus egyházmegyei szervezet ===
=== [[Evangélikus]] egyházkerületek és egyházmegyék a mai Magyarországon ===
 
A magyarországi evangélikus egyházmegyék beosztása nagyjából követi a közigazgatási megyékét. Mindegyikük több évszázados hagyománnyal bír, régi nevük szeniorátus volt. Jelenlegi számuk: 17. Az egyházmegyei beosztást a legnagyobb mértékben [[1952]]-ben változtatták meg. A legfiatalabb egyházmegyék, a soproni és a győr-mosoni, [[2006]]-ban váltak el (újra) egymástól. Az egyházmegyéknek két elnöke van: az esperes és az egyházmegyei felügyelő. Mellettük fontos jogkörrel bír az egyházmegyei közgyűlés és a presbitérium. További egyházmegyei tisztségviselők: espereshelyettes, másodfelügyelő, gazdasági felelős, számvevőszéki elnök, evangélizációsevangelizációs és missziói felelős, ifjúsági felelős, Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős, gyűjteményi felelős.
 
Az evangélikus egyházmegyéknek nincs rögzített székhelyük, ha egy lelkészt az egyházmegye gyülekezetei esperessé választanak, addigi gyülekezete lelkésze marad. A presbitériumi üléseket és a közgyűléseket is mindig más gyülekezetben tartják. Egyházmegyénként szerveződik a havonta minden lelkész részvételével ülésező Lelkészi Munkaközösség. Egy egyházmegyét körülbelül 7-26 egyházközség alkot, egy egyházkerületet pedig 5-6 egyházmegye.