„Munkapszichológia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
1923-1924-ben Elton Mayo, [[Ausztrália (ország)|ausztrália]]i születésű pszichológus és [[Szociológia|szociológus]] egy [[philadelphia]]i textilgyárban végzett kutatásokat annak érdekében, hogy megállapítsa, mi áll a 250 százalékos fluktuáció és az alacsony termelékenység hátterében. A dolgozókkal való beszélgetései alapján bevezetett pihenőidő eredményeképp a fluktuáció 5 százalékra csökkent (Klein, 2004).
A HowthorneHawthorne Works nevű, [[Chicago|chicagó]]i [[elektronika]]i vállalat ugyanebben az időben egy kutatást rendelt, annak érdekében, hogy megállapítsák, a dolgozók termelékenységére a különböző körülmények (világítás, fűtés, [[pihenőidő]], stb.) milyen hatást gyakorolnak. A pszichológusoknak ekkor az volt az álláspontjuk, hogy a fizikai munkafeltételek összefüggésben állnak a dolgozók termelékenységével és közérzetével.
 
A Mayo által vezetett Hawthorne vizsgálatok első részében a megvilágítási vizsgálatok három szakaszban zajlottak (Klein, 2004). Az első szakaszban a tesztcsoportot egy külön teremben dolgoztatták, ahol állandóan változtatták a fényviszonyokat és minden esetben feljegyezték a termelékenység változásait. A kontrollcsoport esetén nem változtatták a világítást, ám a produktivitást folyamatosan regisztrálták. A kutatók azt állapították meg, hogy a világítás csak több tényező egyike, és más tényezők is befolyásolják a termelést. Ezeknek mérése érdekében újabb kísérleti elrendezést alakítottak ki. A második kísérlet esetén a kutatók azt találták, hogy bár a nagyobb [[fény]]mennyiségben dolgozó csoport termelékenysége növekedett, mint ahogyan ezt várták is, de a kontrollcsoport produktivitása is nőtt, holott az esetükben a világítás változatlan volt. Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy nem megállapítható, hogy a teljesítmény emelkedése mekkora mértékben tulajdonítható a jobb fényviszonyoknak. A vizsgálat harmadik és egyben utolsó szakaszában a tesztcsoport esetén csökkentették a terem megvilágítását. A teljesítményt vizsgálva azt találták, hogy ebben az esetben is növekedett az, akárcsak a kontrollcsoport esetében.