„Arany János (költő)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
|gyermekei = [[Arany Julianna]]<br>[[Arany László (költő)|Arany László]]
}}
'''Arany János''' ([[Nagyszalonta]], [[1817]]. [[március 2.]] – [[Budapest]], [[1882]]. [[október 22.]]) magyar költő, tanár, újságíró, a [[Kisfaludy Társaság]] igazgatója, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja és főtitkára. A [[magyar irodalom]] egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. és egyben aA legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ''ballada Shakespeare-jének'', vállalt hivatala miatt a ''szalontai nótáriusnak'', de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a ''hallgati ember'' titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek [[William Shakespeare|Shakespeare-fordításai]].
 
Szegény [[Kálvinizmus|református]] családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a [[Gümőkór|tüdőbaj]] miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a [[Latin irodalom|latin]], a [[Ókori görög irodalom|görög]], a [[Német irodalom|német]], az [[Angol irodalom|angol]] és a [[francia irodalom]] remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a [[magyar nyelv]] egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.