„Nemzetközi geofizikai év” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
javítgatás
1. sor:
[[Fájl:Igylogo.jpg|bélyegkép|jobbra|Az IGY logója]]
 
A '''nemzetközi geofizikai év''' ('''NGÉ'''; angolul ''International Geophysical Year'', rövidítve '''IGY''') az [[1957]]. július 1-jétől [[1958]]. december 31-ig tartó, globálisan összehangolt nemzetközi tudományos megfigyeléssorozat és [[együttműködés]] elnevezése ,<ref name="auto_MDhodYDesdtkdYvpOgPp/Q">http://foldev.hu/geofifika_fuzet_1.pdf</ref>, mely azt célozta, hogy [[naptevékenység]]i ([[napfolt]]-)maximum idején minél több adatot gyűjtsenek össze és integráljanak a már meglévő [[geofizika]]i és más észlelésekkel. Az együttműködés kiterjedt az [[ionoszféra]]-kutatásra, a [[Földi mágneses mező|földmágnesség]], a [[kozmikus sugárzás]], a [[sarki fény]] vizsgálatára, végeztek nagy pontosságú [[Földrajzi koordináta-rendszer|földrajzi szélesség]]- és [[földrajzi hosszúság|hosszúság]]méréseket, és voltak gravitációs, [[meteorológia]]i, [[oceanográfia]]i, [[szeizmológia]]i kutatási projektek is. A vizsgálatok a poláris területek megismeréséhez is jelentős mértékben hozzájárultak.
 
A tudományos együttműködés mellett fontos szempont volt a tevékenység és az eredmények nagyközönséggel való megismertetése, ezért különféle médiamegjelenéseket, népszerűsítő előadásokat szerveztek ebben az időszakban, sőt sok országban bélyegeket is adtak ki aaz NGÉ alkalmából.
 
A megfigyelés- és kísérletsorozat igen sikeresnek bizonyult, a [[Föld körüli térség]] és a Nap–Föld -kapcsolatok terén alapvető felismerésekre vezettek. AAz NGÉ során bocsátották fel az első [[műhold]]akat ([[Szputnyik–1]], [[Explorer–1]]), melyek többek között a földi [[magnetoszféra]] alapvető szerkezetének megismeréséhez és a [[Van Allen- sugárzási öv]] felfedezéséhez vezettek.
 
Noha a [[nagyhatalom|nagyhatalmak]] között több téren (pl. a [[világűr]] meghódításáért) zajló [[hidegháború]]s vetélkedés valamelyest beárnyékolta az együttműködést, az erőfeszítések meghozták mind tudományos, mind ismeretterjesztési szempontból az eredményeiket. A gyűjtött adatok kiértékelése évtizedes munkát adott a kutatóknak és új tudományos projektek alapját képezték, illetve ekkor rakták le nemzetközi tudományos megfigyelőhálózatok alapjait.
10 ⟶ 11 sor:
== Tervezése és időzítése ==
 
A [[második világháború]] során a különféle haditechnikai berendezések fejlesztése közben, illetve bizonyos hadieszközök bevetésének melléktermékeként sokasodtak a Földet körülvevő térségre vonatkozó megfigyelések, mérési adatok. Magától értetődő igény keletkezett ezek rendszerezésére és további mérések kivitelezésére. [[1952]]-ben nyilvánosságra került egy javaslat<ref name="auto_MDhodYDesdtkdYvpOgPp/Q"/>, mely – hasonlóan a [[Nemzetközinemzetközi Sarkisarki Évév]]ekhez – a következő, 1957-58-ra várt napfoltmaximumra időzítve egy másfél évig tartó nemzetközi mérési kampányt javasolt.
 
== Eredményei ==
 
AAz NGÉ eredményei számos tudományágban ugrásszerű fejlődést hoztak. A nagyhatalmak versengése a [[Dwight D. Eisenhower]] amerikai elnök által már [[1955]]-ben bejelentett amerikai műholdas program sikeres indítását néhány hónappal megelőzően [[1957]]. október 4-én bocsátotta fel a [[Szovjetunió]] a világ első [[Műhold|mesterséges holdját]], a [[Szputnyik–1]]-et, melyet egy további szovjet [[műhold]] követett, míg végül 1958. januárjában az USA is felbocsátotta az [[Explorer–1]]-et. A [[űrverseny|versengés]] természetesen a [[rakétatechnika]] fejlődését is jelentősen előmozdította. Az NGÉ második évében, 1958-ban alapította az [[Amerikai Egyesült Államok]] szenátusa a [[NASA]]-t.
A poláris területeken, ezen belül főleg az [[Antarktisz]]on végzett geomágneses, meteorológiai és más kísérletek az Antarktisz-kutatásban is mérföldkövet jelentettek. Még aaz NGÉ-re való felkészülésként 1956-ban a [[Royal Society]] expedíciója alapította a [[Halley Research Station]]t, melyet ma a [[British Antarctic Survey]] üzemeltet.
 
== Jegyzetek ==