„Michael Faraday” változatai közötti eltérés

→‎Tudományos pályája: Faraday-effektus szakasz bővítése
(→‎Tudományos pályája: Faraday-effektus szakasz bővítése)
Faraday sokat foglalkozott a [[kémia]] területével, felfedezte a [[benzol]]t, illetve a cseppfolyós gázok közül a [[klór]]t, valamint feltalálta az [[oxidáció]]s számok rendszerét. Ő készítette el az első [[klatrátok|klatrát]]ot. Faraday volt az, aki az [[elektrolízis]] törvényét tanulmányozta, és olyan fogalmakat terjesztett el, mint [[anód]], [[Elektroncső#Kat.C3.B3d|katód]], [[elektróda]], és [[ion]], melyeket nagyrészt [[William Whewell]] alkotott. Ezen elért eredményei miatt sok modern kémikus az egyik valaha élt legnagyszerűbb kísérletező tudósként tekint Faradayre. Kísérletező kiválósága ellenére matematikai képessége nem terjedt tovább a trigonometriánál és a legegyszerűbb algebránál.
 
=== Faraday-effektus ===
1845-ben felfedezte a ma [[Faraday-effektus]]ként ismert jelenséget és a [[diamágnesesség]]et.
1845-ben felfedezte Faraday észrevette, hogy kölcsönhatás van a fény és a mágneses tér között. Ezzel felfedezte ma a [[Faraday-effektus]] (Faraday-rotáció) néven ismert jelenséget és a [[diamágnesesség]]<nowiki/>et, ezzel hozzájárult az [[elektromágneses sugárzás]] elméletének kifejlesztéséhez.
 
AzRájött, egyhogy anyagipolarizált közegbenfénynél egyenesa iránybanpolarizáció síkja mágneses mezővel körben elfordítható. Eszerint a átvezetettlineárisan sarkítottpolarizált fény [[polarizációPolarizáció|polarizációs]]jának síksíkja felületét megforgathatjaelfordul, egyha olyan külső mágneses mezőtéren alkalmazásavezetjük át, amelyaminek a terjedéstérerőssége irányábapárhuzamos vana fény állítvahaladásával. A jegyzeteiben a következő szerepel, „Végül sikerült megvilágítanom a mágneses ívet vagy az erővonalat, és magnetizálnom a fénysugarat”. Ez azt mutatja meg, hogy a mágneses erő és a fény kapcsolatban állnak egymással.<ref>{{Cite journal| title = The Effect of Magnetisation on the Nature of Light Emitted by a Substance | journal=Nature | year = 1897 | volume = 55 | pages = 347 | author=Zeeman, Pieter | doi = 10.1038/055347a0|bibcode = 1897Natur..55..347Z | issue=1424}}</ref><ref>{{Cite web| title = Pieter Zeeman, Nobel Lecture | url = http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1902/zeeman-lecture.html | accessdate =29 May 2008}}</ref>
 
A statikus elektromosságban folytatott munkája során Faraday szemléltette, hogy az elektromos töltések csak az elektromosan töltött vezető külső felületén vannak jelen, és a külső töltés semmilyen hatással sincs a vezető belsejére. Ez azért van, mert az azonos töltések taszítják egymást. Ezt a védekező effektust [[Faraday-kalitka]] néven ismerik.
1 078

szerkesztés