„Michael Faraday” változatai közötti eltérés

1845-ben felfedezte Faraday észrevette, hogy kölcsönhatás van a fény és a mágneses tér között. Ezzel felfedezte ma a ma [[Faraday-effektus]] (Faraday-rotáció) néven ismert jelenséget és a [[diamágnesesség]]<nowiki/>et, ezzel hozzájárult az [[elektromágneses sugárzás]] elméletének kifejlesztéséhez.

Rájött, hogy polarizált fénynél a polarizáció síkja mágneses mezővel körben elfordítható. Eszerint a lineárisan polarizált fény [[Polarizáció|polarizációs]] síkja elfordul, ha olyan mágneses téren vezetjük át, aminek a térerőssége párhuzamos a fény haladásával. A jegyzeteiben a következő szerepel, „Végül sikerült megvilágítanom a mágneses ívet vagy az erővonalat, és magnetizálnom a fénysugarat”. Ez azt mutatja meg, hogy a mágneses erő és a fény kapcsolatban állnak egymással.<ref>{{Cite journal| title = The Effect of Magnetisation on the Nature of Light Emitted by a Substance | journal=Nature | year = 1897 | volume = 55 | pages = 347 | author=Zeeman, Pieter | doi = 10.1038/055347a0|bibcode = 1897Natur..55..347Z | issue=1424}}</ref><ref>{{Cite web| title = Pieter Zeeman, Nobel Lecture | url = http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1902/zeeman-lecture.html | accessdate =29 May 2008}}</ref>