„Rabszolgaság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ ez épp most jelent meg |
|||
47. sor:
=== Újkor ===
==== Európa ====
A [[Földközi-tenger]] térségében az [[Oszmán Birodalom]] és az európai keresztény államok között zajló 16. századi háborúk során nagy szerep jutott a rabszolgatartásnak. Ennek egyik oka a megfélemlítés politikája volt. A szultáni flottával és az azzal szövetséges kalózokkal{{refhely|Index, 2017.02.24.}} egyetlen keresztény állam tengeri ereje sem tudta felvenni a versenyt, így tökélyre fejleszthették a part menti települések váratlan lerohanását, és a lakosság elhurcolását, esetenként mélyen a szárazföld belsejéig is üldözve a menekülőket. A rabszolgák összegyűjtésének másik fő oka az volt, hogy a korszakban használt gályák rengeteg evezőst, az erődítmények építése pedig rengeteg kényszermunkást igényelt mindkét oldalon.
Az oszmán csapatok rendszeresen lerohanták Dél-Európa tengerparti területeit és egész települések lakosságát rabolták el. A törökök egy-egy hadjárat során akár több ezer embert is magukkal hurcolhattak. Így például a [[Nápolyi-öböl]]ből 1544-ben 7000, 1551-ben [[Gozo]] szigetéről 5000, 1554-ben [[Calabria|Calabriából]] 6000, 1566-ban [[Granada|Granadából]] 4000 embert raboltak el.{{refhely|Crowley, 2014.|104. old.}} (Esetenként előfordult, hogy olyan sok foglyot ejtettek, hogy a túlterhelt hajókról a gyengébbeket a tengerbe ölték.{{refhely|Crowley, 2014.|103. old.}}) Kisebb mértékben de ugyanígy jártak el az európaiak is: a harcok, vagy kalóztámadások során foglyul ejtett muzulmánok sokszor rabszolgaként végezték életüket. Ilyen muzulmán rabszolgák szolgáltak a gályákon, de az emberrablásban és rabszolgatartásban jeleskedő [[Máltai lovagrend|johannita lovagrend]] [[ródosz]]i, [[málta]]i erődítményeinek kiépítésén is. Szintén előfordult, hogy az európai vallási gyűlölködések során a foglyul ejtett protestánsokat egyszerűen eladták rabszolgának.
A rabszolgák a muzulmán vagy keresztény világ rabszolgapiacain találtak gazdára. Ilyen piac működött a 16. században [[Livorno|Livornóban]] vagy [[Nápoly]]ban, {{refhely|Crowley, 2014.|108. old.}}, a másik oldalon pedig a Birodalom nagyobb városaiban, [[Isztambul]]ban, [[Tripoli (Líbia)|Tripoli]]ban vagy [[Algír]]ban.{{refhely|Crowley, 2014.}} {{refhely|Index, 2017.02.24.}}
==== Gyarmatok ====
110. sor:
* Dr. Gönczi Katalin, Dr. Horváth Pál, Dr. Révész, Dr. Stipta István, Dr. Zlinszky János: ''Egyetemes Jogtörténet I.'', Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-19-4572-0
*{{hely|Crowley, 2014.}}{{cite book |last=Crowley |first=Roger |title=Tengeri birodalmak | origdate =2008 |year=2014 |publisher=Park Könyvkiadó |location=Budapest |accessdate=2017-02-15 |id=ISBN 9789633550441 |pages = 97–113}}
*{{hely|Index, 2017.02.24.}}{{cite web |url=http://index.hu/tudomany/tortenelem/2017/02/24/egymillio_rabszolgat_ejtettek_a_berber_kalozok/ |title=Egymillió rabszolgát ejtettek a berber kalózok |date=2017-02-24 |accessdate=2017-03-01 |publisher=[[Index.hu]] }}
== További információk ==
| |||