„Leontinoi Gorgiasz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
45. sor:
* Ha létezik is valami, akkor az megismerhetetlen
* Ha megismerhető is, akkor az ismeret közölhetetlen<ref name="MN"/>
Az állításokból kiderül, hogy Gorgiasz műve egyben [[ontológia]]i (lételméleti), nyelvi és episztemológai ([[ismeretelmélet]]i). Egyes vélemények szerint ''A természetről avagy a nemlétezőről'' úgy is tekinthető, mint egy szofista [[szónoklattan|retorikai]] gyakorlat, egyfajta komolytalan önreklám, amellyel Gorgiasz azt illusztrálja, hogy bármit képes bebizonyítani.<ref>Majoros György, {{cite web | url = http://www.vilagossag.hu/pdf/20040419120934.pdf | title = A retorikai érvelés hatalmáról (eleai Zénón és Gorgiasz) | accessdate = 2011-09-27}}</ref> Egyes kutatók egyenesen úgy vélekednek, hogy a [[paradoxon]] nem egyéb, mint egy [[Parmenidész]]-paródia.<ref>Steiger Kornél: ''Bevezetés a filozófiába'', 33. oldal ISBN 963-3461-375</ref>
A gondolatmenet a következő [[paradoxon]]nal kezdődik: ha a nemlétező létezik, akkor egy időben létezik is, meg nem is, ami logikai ellentmondás. Ezután azt állítja, hogy maga a létezés sem létezik. Ezt a következővel támasztja alá: ha a létezés létezne, akkor vagy örökkévalótól kellene lennie, vagy valaki által létrehozottnak. Ha örökkévaló, akkor nincs kezdete és határtalan. Ha határtalan, akkor viszont nem lehet valahol, vagyis sehol nincs. Tehát nem létezik. Ha a létezés létrehozott, akkor valamiből ered, tehát ez a valami az általa létrehozott létezés nélkül is létezik, ami ismét lehetetlen. A nemlétezés pedig semmit nem tud létrehozni.
| |||