„Leontinoi Gorgiasz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor:
|fontosabb nézetei =
}}
'''Gorgiasz''' ({{ny-gr|Γοργίας}}, {{ny-la|Gorgias}}), ([[I. e. 485|Kr. e. 485]] – [[I. e. 380|Kr. e. 380]]) görög szónok, [[szofizmus|szofista]] filozófus. Sokat utazott [[Görögország]]ban, és fizetségért beszédírásra, szónoklattanra oktatta a hallgatóit.<ref>G. B. Kerferd: ''A szofista mozgalom'', 34. oldal ISBN 963-3893-933</ref> Korabeli feljegyzések szerint tanítványai között volt [[Iszokratész]], Menón, Kalliasz, illetve [[Periklész]] szerelme, Aszpászia.<ref name="IEP"/> Gorgiasz az ékesszólás tanításával komoly vagyont gyűjtött.<ref name="NT">Nyíri Tamás: ''A filozófiai gondolkodás fejlődése'', 56. oldal ISBN 963-3607-191</ref>
Gorgiasz, hasonlóan sok szofistához, valószínűleg relatív fogalomnak tekintette az igazságot, elutasítva a [[Platón]] és [[Arisztotelész]] filozófiájában egyetemes alapként megjelenő igazságfogalmat. Állítólag tanítása része volt, hogy a valószínűséget többre kell tartani az igaznál, és a szó segít a kicsit nagynak, a nagyot kicsinek feltüntetni.<ref name="HL">Hársing László: ''A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig'', 29. oldal</ref>
Gorgiaszt élesen támadta Platón és Arisztotelész. Úgy vélték, hogy visszaélk a beszéd által kínált lehetőségekkel, megtéveszti, becsapja hallgatóit, relativizálja a megismerést, az erkölcsöket, és egyfajta morális és ismeretelméleti [[nihilizmus]]t hirdet. Sok évszázaddal később [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]] arra hívta fel a figyelmet, hogy a szofisták az ókor felvilágosítói voltak, mert gondolkodásuk középpontjába a társadalmat helyezték a természet helyett.<ref name="NT"/>
==Élete==
| |||