„Leontinoi Gorgiasz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
16. sor:
|fontosabb nézetei =
}}
'''Gorgiasz''' ({{ny-gr|Γοργίας}}, {{ny-la|Gorgias}}), ([[I. e. 485|Kr. e. 485]] – [[I. e. 380|Kr. e. 380]]) görög szónok, [[szofizmus|szofista]] filozófus. Sokat utazott [[Görögország]]ban, és fizetségért beszédírásra, szónoklattanra oktatta
Gorgiasz, hasonlóan sok szofistához, valószínűleg relatív fogalomnak tekintette az igazságot, elutasítva a [[Platón]] és [[Arisztotelész]] filozófiájában egyetemes alapként megjelenő igazságfogalmat. Állítólag tanítása része volt, hogy a valószínűséget többre kell tartani az igaznál, és a szó segít a kicsit nagynak, a nagyot kicsinek feltüntetni.<ref name="HL">Hársing László: ''A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig'', 29. oldal</ref>
25. sor:
A hagyomány úgy tartja, hogy [[Empedoklész]] és a [[szicília]]i rétor, [[Teisziasz]] tanítványa volt. [[Athén]]ba akkor jutott el, amikor szülővárosa, a szicíliai Leontinoi küldöttséget menesztett oda [[i. e. 427]]-ben, amelynek vezetésével őt bízták meg.<ref name="MN">''Magyar Nagylexikon VIII.'', 712. oldal ISBN 963-8577-398</ref> A delegáció katonai segítséget kért egy másik városállam, [[Siracusa|Szürakuszai]] ellen.<ref name="IEP">Internet Encyclopedia of Philosophy, {{cite web | url = http://www.iep.utm.edu/gorgias | title = Gorgias| accessdate = 2011-09-27}}</ref>
Beszédeivel nagy hatást tett athéni hallgatóságára, ami megalapozta hírnevét. Megbízatása végeztével [[Görögország]]ban utazgatott, és fizetségért beszédírásra, szónoklattanra oktatta a hallgatóit a különböző városállamokban. Athénon kívül voltak tanítványai Argoszban, és egy ideig valószínűleg Thesszaliában is élt, de sehol sem telepedett le hosszabb időre.
Korabeli feljegyzések szerint tanítványai között volt [[Iszokratész]], Menón, Kalliasz, illetve [[Periklész]] szerelme, Aszpászia.<ref name="IEP"/> Tanítványait más módszerek mellett úgy oktatta, hogy saját beszédeit magoltatta be velük.<ref>Adamik Tamás bevezetője Arisztotelész Rétorika című művéhez 7. oldal ISBN 963-8458-16x</ref>
Gorgiasz az ékesszólás tanításával komoly vagyont gyűjtött.<ref name="NT">Nyíri Tamás: ''A filozófiai gondolkodás fejlődése'', 56. oldal ISBN 963-3607-191</ref> Emiatt adja [[Platón]] a Nagyobbik Hippiászban [[Szókratész]] szájába ezeket a szavakat Gorgiaszra és egy másik szofista bölcsre, [[Prótagorasz]]ra utalva: ''"Ezek ketten bölcsességükkel több pénzt kerestek, mint bármelyik más művészet nagymestere"''. A dialógusból kiderül az is, hogy Gorgiasz Athén egyik leggazdagabb emberénél, Kalliklésznél szállt meg. Iszokratész azt írta róla, hogy ő kereste a szofisták közül a legtöbb pénzt, mivel egész életét ennek szentelte.
==Retorikája==
41. sor:
Gorgiasz, hasonlóan sok szofistához, valószínűleg relatív fogalomnak tekintette az igazságot, elutasítva a Platón és Arisztotelész filozófiájában egyetemes alapként megjelenő igazságfogalmat. Gorgiasz elfogadhatatlannak tartotta, hogy a szónok hazugsággal érveljen, de írásaiból mindazonáltal úgy tűnik, jobban foglalkoztatta egy állítás szónoki megalapozottsága, mint valóságtartalma. Platón a Gorgiaszról elnevezett [[Gorgiasz (dialógus)|dialógusban]] ezeket a szavakat adta a szofista mester szájába, amikor az megmagyarázza, hogy mi a legfőbb jó: ''"Az a képesség, hogy szavainkkal meggyőzzük a bírákat a törvényszéken, a tanácsnokokat a tanácsban, a polgárokat a népgyűlésen vagy bármilyen más összejövetelen, lényeg, hogy nyilvános legyen. A beszéd hatalmával szolgáddá teszed az orvost, szolgáddá a tornamestert, az üzletemberről ki fog derülni, hogy nem magának szerzi a vagyont, hanem neked, aki értesz hozzá, hogyan kell szónokolni s a tömeget meggyőzni"''.<ref>Platón: ''Gorgiasz'', 36-37. oldal ISBN 963-9165-00x</ref> Állítólag tanítása része volt, hogy a valószínűséget többre kell tartani az igaznál, és a szó segít a kicsit nagynak, a nagyot kicsinek feltüntetni.<ref name="HL">Hársing László: ''A filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig'', 29. oldal</ref>
[[Marcus Tullius Cicero]] Arisztotelész azóta elveszett könyvére (''Tekhnón Szünagoné'') hivatkozva azt írta, hogy Gorgiasz egyaránt készített tanítványai okulására dicsérő és szidalmazó szónoklatokat, mert úgy vélte: a szónoknak képesnek kell lennie egy dolog értékét beszédével növelni, illetve csökkenteni.
==Filozófiai tanítása==
67. sor:
* ''Az élisziek dicsérete''
* ''A megfelelő pillanat''
* ''Onomasztikon''
==Kritikája==
Gorgiaszt és általában a szofista tanokat élesen támadta [[Platón]] és Arisztotelész. Úgy vélték, hogy visszaélnek a beszéd által kínált lehetőségekkel, megtévesztik, becsapják hallgatóikat, relativizálják a megismerést, az erkölcsöket, és egyfajta morális és ismeretelméleti [[nihilizmus]]t hirdetnek.
| |||