„Mailáth György (országbíró, 1786–1861)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. sor:
== Élete ==
[[Mailáth György (jogász)|Idősebb Mailáth György]] ([[1752]]-[[1821]]), [[királyi személynök]], a királyi ítélőtábla elnöke, és hrabovai Hrabovszky Klára fia. Anyai nagyszülei hrabovai Hrabovszky Gáspár ([[1710]]-[[1791]]), [[Pozsony vármegye]] főispánja, és bodorfalvi Baranyay Julianna voltak. Középiskolai tanulmányait nagybátyjának, [[Mailáth Antal (kanonok)|Mailáth Antal]] nagyprépostnak házánál és felügyelete alatt a [[győr]]i gimnáziumban, a felsőket a pesti egyetemen (ahol 1803-ban bölcseleti hallgató volt) végezte. 1809-ben és 1810-ben mint al-, 1811-ben főjegyző s 1814-től mint [[Pozsony vármegye]] első alispánja hivataloskodott. Gróf [[Cziráky Antal]] királyi biztos mellett albiztosi minőségben [[Erdély]]be küldték az ottani [[úrbér]]i viszonyok rendezésére. 1811-ben a Pozsony megyei rendek [[országgyűlés]]i követté választották. 1821-ben helytartótanácsossá, 1822-ben ítélőmesterré nevezték ki, és nemsokára mint udvari tanácsos a magyar kancelláriánál alkalmazták. 1825. december 30-án [[királyi személynök]], a karok és rendek elnöke lett, s az akkori viharos országgyűlésen nehéz hivatalát nagy államférfiúi bölcsességgel és tapintattal vezette.
Érdemei jutalmául a Szent István-rend középkeresztjét, a belső titkos tanácsosi méltóságot s [[1828]]-tól [[Hont vármegye]] főispánságát nyerte el. 1825–1847 között a magyarországi dolgokra határozott befolyással volt. A [[Széchenyi István]] kezdeményezésére felállított Magyar Tudományos Akadémia ügyét lelkesedéssel karolta fel, lényeges részt vett szervezésében és alapszabályainak kidolgozásában, az első alapítók sorába lépett és megnyitása után (1831. november 17.) igazgatótanácsának tagja lett. 1831 novemberében államtanácsossá nevezték ki, s 1839. április 4-én [[országbíró]]i méltóságra emelték, melyet 1848-ig viselt. Mint országbíró az 1840. évi országgyűlésen szerzett érdemei közt az úrbéri törvények javítására, a mezőrendőrségre, a [[váltó]]jogra, kereskedelemre, a [[Duna]] s más folyamok szabályozására vonatkozó törvényeken kívül különösen kiemelendők az ezen országgyűlés végén, az előző országgyűlés befejezése után, a szabad szólás és izgatás miatt bebörtönözött ifjak (Lovassy, Tormásy, [[Kossuth Lajos|Kossuth]] és társaik) és más liberális párti követek és hazafiak részére kieszközlött amnesztia és a magyar nyelv iránt hozott törvényes határozatok következtében nyelvünk ügyének a sok nehézség dacára is végre megnyert teljes diadala, amelyek gróf [[Mailáth Antal (főkancellár)|Mailáth Antallal]], az akkori főkancellárral közös fáradozásainak tulajdoníthatók.
| |||