„Tízezer nap” változatai közötti eltérés

„A ''Tízezer nap'' előtörténete ott kezdődik, amikor [...] felvetődik az ötlet, hogy a hatvanas évek fiatal nemzedéke vagy annak egyik tagja készítsen el egy játékfilmet a termelőszövetkezetek megszervezéséről és a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezéséről.”{{refhely|VargaB|p.134.}} A film „kiindulópontját jelentő ötlet több forrás szerint egyenesen [[Kádár János (politikus)|Kádár Jánostól]] származott.”{{refhely|VargaB|p.134.}} Kádárnak egy idős parasztember mesélte, hogy az ötvenes évekbeli téeszesítés során fel akarta magát akasztani, de a fejlődéseket látva boldog, hogy nem tette. A [[Balázs Béla Stúdió]]<ref>A stúdió a korban a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskolán]] végzett, illetve ott tanuló fiataljainak szolgált kísérleti műhelyként, ahol első kisfilmjeiket készíthették, amíg nagyjátékfilm rendezési lehetőséghez nem jutottak.</ref> fiataljainak a hatvanas évek elején vetette fel a film ötletét [[Aczél György]]. Az a gesztus, hogy ezt a korszak politikájában fontos témát a fiataloknak ajánlotta fel Aczél, a korszak filmpolitikai játszmáinak része volt. „Aczél új emberekre akart építeni, ezért is kereste a fiatalokat.”{{refhely|VargaB|p.135.}} Arra számított, hogy ha lehetőséget ad a fiataloknak, hogy a kor téeszesítéséről szóló reprezentatívnak szánt film elkészítésében közreműködjenek<ref>Nem tisztázott, hogy [[Grigorij Naumovics Csuhraj]] filmrendező oldalán dolgozhattak volna (VargaB, p.135.), vagy az egyikük készíthetett volna önálló filmet a stúdióban. (KósaF)</ref>, a fiatal alkotók rendszerhűségükkel hálálják majd meg nagylelkűségét.

 

 

Az 1965-ben elkészült filmet a cenzorok két ok miatt nem engedték bemutatni: egyrészt 1956-ot forradalomnak nevezik benne, másrészt a történet főhőse sikeresen öngyilkos lesz, miután elveszik a földjét. Ez utóbbi ráadásul a 60-as években történik, azaz a rendszer által elvárt üzenet (miszerint a kádári téeszesítés az 'igazi') sérült, helyette párhuzamba állítódott a két korszak téeszesítése: mindkettő tragédiában végződik. A film alkotói eleinte nem voltak hajlandóak kompromisszumot kötni a cenzorokkal, a szakma pedig szolidáris volt velük.{{refhely|VargaB|p.138.}} Kósa a film bemutatásáig nem kapott diplomát, és újabb filmet sem készíthetett. A ''Tízezer nap'' végleges verziója bizonyos módosítások után 1967-ben egy időben került bemutatásra Magyarországon és a [[Cannes-i fesztivál]]on. A bemutatott filmben elhangzik a „forradalom” szó, és szerepel benne az öngyilkosság is, azonban egy keretet kapott, melyben kiderül, hogy István túlélte az öngyilkossági kísérletet, és boldog, amikor megérkezik a hidroglóbusz. A film végi jelenet is a kádári konszolidáció motívumát erősíti: a Széles fiú már annak a „nemzedéknek a tagja, amely megpróbál számot vetni a múlttal, túllépni a traumákon, és helyet találni a mai világban.”{{refhely|VargaB|p.143.}}