„Hátszegi Ottó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Gulag-táborban raboskodott személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
19. sor:
Az [[1944-es kiugrási kísérlet]] után [[Markóczy János]] altábornagy kérésére elvállalta a VII. hadtest vezérkari főnöki posztját. Ez az akkor [[Paks]] és [[Dunaföldvár]] között védekező hadtest addigra már erői nagy részét elvesztette. A hadest kémelhárítói fogva tartottak egy szovjet parlamentert, akivel Hatz tárgyalásokat kezdett a hadtest átállásáról. A németek azonban elvitték a szovjet tisztet. Hatz attól tartott, hogy vallomásra bírják, ezért másnap átrepült a szovjetekhez és magával vitte a VII. hadtest, illetve a [[solt]]i hídfő erődítési rajzait is. A nyilason emiatt anyját és menyasszonyát letartóztatták, és átadták a Gestapónak. Mindketten [[Ravensbrück]]ben pusztultak el.
==A második világháború után==
Hatz az átállás után bekapcsolódott az antifasiszta propagandába, majd kinevezték a németek ellen felállítandó 1. magyar hadosztály parancsnokának is. 1945. április 5-én azonban az [[NKVD]] letartóztatta és Moszkvába szállították. Katonai attaséi tevékenysége miatt – a hasonló beosztást betöltött kollégáihoz hasonlóan - 25 évi kényszermunkára ítélték. Három évig azonban Moszkvában tartották fogva, és igen alapos, szakértői jellegű kihallgatásokon igyekeztek tisztázni főleg hírszerzői tevékenységét. 1952-ben aztán ítéletét 15 évre enyhítették és [[Szibéria|Szibériába]] szállították munkatáborba, ahol beszervezték a börtönelhárításba. 1955. május 8-án, ítéletének újabb felülvizsgálata után szabadon bocsátották. Még öt hónap telt el, mire 1955 szeptemberében hazautazhatott. Megérkezése után 46 oldalas jelentésben számolt be addigi tevékenységéről a honvédelmi miniszternek. 1956-ban megnősült, Móznik Rózát vette el, aki régi ismerőse volt a HM-ből. Vívóedzői állást kapott az Elektromos sportegyesületben.
== Jegyzetek ==
| |||