„Vincze Zsigmond” változatai közötti eltérés

a
Könnyűzenei portál kötőjeltelenítése (WP:BÜ), apróbb javítások
(pótlás)
a (Könnyűzenei portál kötőjeltelenítése (WP:BÜ), apróbb javítások)
 
{{Zenész infobox
| név = Vincze Zsigmond
 
==Élete==
Zsidó családban született, apja Weisz Sándor gabonakereskedő, anyja Frank Magdolna. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában [[Aggházy Károly]], [[Bellovics Imre]] és [[Waldbauer József]] tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra [[Nikisch Artúr]] az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően [[Ney Dávid (operaénekes, 1842–1905)|Ney Dávid]] basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-tól [[Komjáthy János]], 1901-től [[Krecsányi Ignác]] társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt [[Király Színház]]hoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra [[Kacsóh Pongrác]] ''[[János vitéz (daljáték)|János vitéz]]''ét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között [[Szeged]]re szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.
 
1922. január 31-én mutatták be a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] ''A hamburgi menyasszony'' c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az [[Irredentizmus|irredenta]] felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a ''„Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”''-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: [[Kulinyi Ernő]]) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a [[holokauszt]]tól).
* [http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IVa/szin_IV.0564.htm Magyar Színművészeti Lexikon]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|könnyűzeneKönnyűzene|i |opera||Zsidóság}}
 
[[Kategória:Magyar zeneszerzők]]
[[Kategória:Operettszerzők]]
582 909

szerkesztés