„Győrság” változatai közötti eltérés

| szélességi fok = 47

| szélességi ívperc = 34

| szélességi ívmásodperc = 44.15

| hosszúsági fok = 17

| hosszúsági ívperc = 44

| hosszúsági ívmásodperc = 55.36

Győrság [[Győr]]től 17 km-re délkeletre fekvő önálló község. Északon [[Töltéstava]], keleten, délkeleten [[Pázmándfalu]], délen, délnyugaton [[Pannonhalma]], nyugaton, északnyugaton [[Nyúl (település)|Nyúl község]] határolja. Két főút, a [[81-es főút (Magyarország)|81-es]] és a [[82-es főút (Magyarország)|82-es]] között terül el. A 81-es főútról [[Pér]] községnél, a 82-es főútról Pannonhalmán keresztül közelíthető meg. Győr városból a 8222-es számú mellékúton a legkönnyebben elérhető, mivel a megyeszékhely után ez a legelső település.

Első okleveles említése 1216-ból való Saag néven. A település az Árpád korban több faluból álló településcsoport volt. Egyikben a várnépek, másikban az udvarnokok, a harmadikban és a negyedikben a [[Pannonhalmi ApátságBencés Főapátság]] népei laktak. A falu határában található Mykud és Lalka vagy Lelka puszta, eredetileg önálló település. 1454-ben Ságon részbirtokos a [[Hédervári család]]. 1521-ben enyingi gróf [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]] elvette az apátság birtokát és jobbágyait protestáns vallásra térítette. 1587-ben Enyingi Török István tiltja gróf [[Cseszneky János (kapitány)|Cseszneky János]] győri gyalogoskapitányt Újság puszta elfoglalásától. 1613 és 1619 között, s 1671-ben református lelkésze is volt a településnek. Itt teljesített szolgálatot Szecsei János református lelkész, akit gályarabságra ítéltek. 1543-ban Kaszab Hasszán török földesúrnak hódolt a falu, s a lakosság őalatta költözött ki a településről. A főapátság birtokán élők mindvégig megmaradtak katolikusnak. Templomuk egy Árpád-kori kápolna romjain épült 1748-ban.