„Nyitrageszte” változatai közötti eltérés

a
Laténi kultúra --> La Tène-kultúra (WP:BÜ) AWB
(Nyitra vármegye monográfiája + jav.)
a (Laténi kultúra --> La Tène-kultúra (WP:BÜ) AWB)
 
== Története ==
A község területén már az [[újkőkor]]ban is éltek emberek, a [[lengyeli kultúra]] emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén, a korai [[vaskor]]ból ([[hallstatt]]) is találtak vaseszközöket. A késői vaskorból ([[laténiLa Tène-kultúra|latén]]) úgyszintén. A községtől keletre, a patak feletti teraszon [[1938]]-ban egy szláv település nyomait találták. A [[honfoglalás]] után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak.
 
A mai települést [[1232]]-ben "''Guesta''" néven említik először. [[1274]]-ben "''Guezte''" néven szerepel. [[1343]]-ban az Elefánthy nemzetség, később a bacskafalvi [[Bacskády]], [[Babothy]], [[Cseszneky család|gróf Cseszneky]], [[Jeszenszky család|Jeszenszky]] és [[Kelecsényi család]]ok birtoka. [[1533]]-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a [[16. század]] második felében hajtotta uralma alá a területet, a község [[1570]]-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. [[1644]]. [[március 23.|március 23-án]] a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék [[1664]]-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. [[1715]]-ben 10 család lakta a községet. [[1744]]-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. [[1752]]-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. [[1787]]-ben 49 házában 290 lakos élt.
36 218

szerkesztés