„Népszokások” változatai közötti eltérés

A születés első fő fejezetébe oszthatók a fogamzásra, terhességre és szülésre, a gyermekágyra és a csecsemő, valamint a serdülő gyermek ápolására és nevelésére vonatkozó összes szokások és az ezek alapjául szolgáló hiedelmek. Az ifjúkorral mindkét nemre nézve kezdődő szerelmi élet (a népies «udvarlás» összes kísérő jelenségeivel) a második csúcspont, a házasságkötés előzményei sorába tartozik s a lakodalmi szokások tartalmas fejezetében kulminál, amelyet a családalapítás egyéb, anyagi feltételekben gyökerező szokásjogi, vagy gazdasági intézményei egészítenek ki. A halálozás fejezete köré csoportosíthatók végül a népies orvoslás és betegápolás (jórészt csupa kuruzslás) etnológiai nevezetességű adatain kívül főleg a lélekképzet minőségét tanulságosan megvilágító mindazon szokások, amelyek a haldokló és a kiterített halott körül akár tudatos, akár pedig már feledésbe merült jelentéssel ismétlődnek; nemkülönben a temetés meg a halott-kultusz egyéb mozzanatai, amelyek sorába olyan ősi eredetű szokások is tartoznak, amelyek a holtak iránti kegyeletről magasabb kultúráliskulturális fokon alakult fogalmakkal megütközést keltő ellenkezésben állnak (vámpirizmus stb.).