„Szörényvár” változatai közötti eltérés

A zordon hegycsúcsokkal koronázott [[Déli-Kárpátok]]ból keleti irányban átfurakodó Duna folyama a sík területre érkezve szélesen elterülve hömpölyög végső célja felé. Ezen a helyszínen már a [[Római Birodalom]] idején is felismerték a hadászati jelentőségű folyón való könnyű átkelés lehetőségét, így [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] császár parancsára időszámításunk szerint 102-ben húsz hatalmas pillérre támaszkodó kőhidat verettek. Ez elpusztult a [[népvándorláskor|népvándorlás]] forgatagában, de a helyszín a [[középkor]] évszázadaiban is nagy katonai befolyással bírt. A [[Kárpát-medence|Kárpát-medencét]] uralmuk alá hajtó [[Árpád-ház]]i uralkodók idejéből először [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király alatt értesülünk, hogy a keletről érkező [[kunok|kun]] törzsek 1227-es meghódolása miatt létrehozták a terület ellenőrzésére hivatott szörényi bánságot. Hadi szerepe a vidékre szintén igényt tartó [[Bolgár Cárság]] támadásai miatt értékelődött fel.

1233-ból maradt fenn okleveles említése Lukács szörényi bánnak, akinek hatalma [[Havasalföld]]nek az [[Olt]] folyóig terjedhetett ki, amelynek alávetett lakosságát a vlach (későbbi román nép) alkotta. A kun és [[vlachok|vlach]] népek között [[domonkos rend]]i szerzetesek kezdték meg a [[katolikus]] hitre való térítést, de a magyar uralmat az 1241–42-es [[tatárjárás]] vihara elsöpörte. Csak a mongol lovasseregek elvonulása után próbálta ismét megszervezni a magyar király ezt a tartományt, most már a szörényi [[bán (méltóság)|bán]] felügyelete alatt Litvaj hátszegi román [[vajda|vajdára]] és a tőle függő [[kenéz]]ekre bízva a vidék igazgatását. 1247 – 1250 között a [[johannitákMáltai lovagrend|johannita]] lovagrend]] is megjelent, de nem bírták teljesíteni a tatárokkalmongolokkal szembeni védelem követelményeit. A szörényi bánok névsora csak töredékesen ismert. 1272-ben Litvaj román vajda el akarta szakítani a területet a magyar koronától, de a megtorló hadjáratban csatát és életét vesztette. 1291-ig ismét magyar bánok kormányozták, de hatalmuk egyre csökkent, fokozatosan a [[havasalföld]]i román vajdák vették át az irányítást, míg a magyar uralom központja a [[Kárpátok]] nyugati oldalán emelkedő [[Miháld]] várába került át. Az országot darabokra szétszaggató tartományurakat több évtizedes küzdelemben legyőző [[I. Károly magyar király|Anjou Károly]] király 1330-ban hadjáratban próbálta legyőzni a havasalföldi vajdát, de a [[vöröstoronyvöröstoronyi-szoros]]i szorosbanban vereséget szenvedett. Így a szörényi bánság a vajda uralma alá került. 1368-as forrás szerint [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király a szörényi várban székelt, a következő esztendőben pedig formálisan is elismerte, hogy eme vidék a havasalföldi vajda fennhatósága alá tartozik.

{{forrásokjegyzetek}}

{{DEFAULTSORT:Szo~renyvarSzörényvár}}