Wikipédia

„Milloss Aurél” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a diszlet javítva díszlet-re
KobeatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
38 634 szerkesztés
a clean up AWB
18. sor:
 
== Életrajz ==
 
 
===Fiatalkori évei===
47 ⟶ 46 sor:
===Milánó (1946–1948)===
 
1946-ban Milloss a milánói Scala balettigazgatói posztjára kapott felkérést. Hatalmas lendülettel látott munkához. 1946 júliusában és augusztusában a [[Coppélia]] és [[A háromszögletű kalap]] saját verzióit mutatta be. Ez év őszén [[Cesare Zavattini]] forgatókönyvéből készült film főszerepét játszotta el és a koreográfiát is ő készítette. (San Marino-i ismeretlen, 1948. rendező: [[Michal Waszinsky]]) Az egyik legfontosabb bemutató azonban az [[Őrjöngő Lóránt]] (zene: [[Goffredo Petrassi]]) premierje volt 1947. április 12-én. Hét hónappal később Párizsban egy másik fontos Milloss-mű debütált a színpadon: a Don Quijote képmása ((zene: [[Goffredo Petrassi]], díszlet: [[Boris Kochno]]). Az 1948-as esztendőben Milloss számára sok utazással telt. Az év elején Rómában volt mint vendégkoreográfus, ahol Balanchine Kártyajáték című művének Milloss-féle változata került bemutatásra. Márciusban Argentínában járt, ahol megszületett az indiánok napfordulós rítusait taglaló Solisticio (zene: [[Alberto Ginastera]]) című alkotása. Szeptemberben Velencében került sor két fontos előadásra: ekkor került bemutatásra az Orfeusz (zene: [[Igor Stravinsky]] Velence, 1948.) és a Marsyas ( zene: [[Luigi Dallapiccola]], díszlet: [[Fabrizio Clerici]]. Velence, 1948.) című alkotása.
 
===1949–1954===
Milloss az 1949. évet egy magyar folklór témájú művel nyitotta: Térszili Katica (zene: [[Veress Sándor (zeneszerző)]], díszlet: [[Pekáry István]]. Stockholm, 1949) Majd az ötvenes években egy sor Bartók-műre készített koreográfiát: Fából faragott királyfi (zene:[[Bartók Béla (zeneszerző)]], díszlet: [[Toti Scialoja]], Velence, 1950.), Az idő küszöbén (zene:[[Bartók Béla (zeneszerző)]]: Concerto. Róma, 1951), Misztériumok (zene: [[Bartók Béla (zeneszerző)]]: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára. Párizs, 1951). A Ballada zene nélkül (díszlet: [[Toti Scialoja]], Velence, 1950). Milloss ) című alkotását hétköznapokból kölcsönzött hangokra, zajokra koreografálta meg. Szintén híres műve a Bohóc (zene: [[Szergej Szergejevics Prokofjev]], Firenze, 1950) Milloss 1953-1955 között Brazíliában tartózkodott, ahol saját együttest alapított ([[Ballet do IV. Centenario de Sao Paulo]]). Ebben a korszakában 16 balettet alkotott: Brazil fantázia, Cangaceira, Uirapuru, illetve a zenei kíséret nélküli mű, A viszonzatlan szerelem.
 
===Firenze, Palermo, Róma (1955–1959)===
 
1955–1959 között Olaszországban (Firenze, Palermo, Róma) működött. Milloss 1955-től kezdődően rendszeresen részt vett az évente Firenzében megrendezésre kerülő májusi zenei fesztiválon ([[Maggio Musicale Fiorentino]]). Antik feliratok (Firenze, 1956.), Mirandolina (Firenze, 1957.) A róka (zene: [[Igor Stravinsky]], Firenze, 1958), A démon (zene: [[Paul Hindemith]], Firenze, 1958), A hét főbűn (zene: [[Antonio Veretti]], Firenze, 1959.). Rómában számos bemutatóra került sor: Chacconne (Róma, 1956), Hungarica (zene: [[Bartók Béla (zeneszerző)]] díszlet: [[Toti Scialoja]]. Róma, 1956), Pinocchio kalandjai (zene: [[ Gino Marinuzzi]], Róma, 1956), Bacchus és Ariadné (zene: [[Albert Roussel]], díszlet: [[Corrado Cagli]]), Estro Arguto (zene: [[Szergej Szergejevics Prokofjev]]: III. zongoraverseny. Róma, 1957) Milloss egy másik olaszországi zenei eseménynek is rendszeres vendége volt. A Perugiában rendezett egyházzenei fesztiválon (Sagra Musicale) került bemutatásra a középkori misztériumjátékból írott darabja az Ádám és Éva (Perugia, 1957), valamint a Mózes (zene: [[Darius Milhaud]], Perugia, 1957). 1957-1959 között Milloss a palermói Teatro Massimo intézményébe kapott megbízást. Itt összesen hét balett bemutatására került sor, melyek közül az alábbiak voltak a legfontosabbak: Hat tánc Démétérhez (zene: [[ifj. Angelo Musco]], díszlet: [[Renato Guttuso]]), Hellenikón (zene: [[Giuseppe Mulé]], díszlet: [[Renato Guttuso]]), Allegrie Brasiliané (zene: [[Darius Milhaud]]: Mozifantázia dél-amerikai dallamokra.), Kis rózsaszín balett (zene: [[Goffredo Petrassi]]). 1959-ben Milloss villámlátogatást tett Rómában, ahol két új premierje volt: Ma este a szép Otero (zene: [[Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov]], Róma, 1959), Emlékek az ismeretlenből (zene: [[Bartók Béla (zeneszerző)]], Róma, 1959)▼
 
▲1955–1959 között Olaszországban (Firenze, Palermo, Róma) működött. Milloss 1955-től kezdődően rendszeresen részt vett az évente Firenzében megrendezésre kerülő májusi zenei fesztiválon ([[Maggio Musicale Fiorentino]]). Antik feliratok (Firenze, 1956.), Mirandolina (Firenze, 1957.) A róka (zene: [[Igor Stravinsky]], Firenze, 1958), A démon (zene: [[Paul Hindemith]], Firenze, 1958), A hét főbűn (zene: [[Antonio Veretti]], Firenze, 1959.). Rómában számos bemutatóra került sor: Chacconne (Róma, 1956), Hungarica (zene: [[Bartók Béla (zeneszerző)]] díszlet: [[Toti Scialoja]]. Róma, 1956), Pinocchio kalandjai (zene: [[ Gino Marinuzzi]], Róma, 1956), Bacchus és Ariadné (zene: [[Albert Roussel]], díszlet: [[Corrado Cagli]]), Estro Arguto (zene: [[Szergej Szergejevics Prokofjev]]: III. zongoraverseny. Róma, 1957) Milloss egy másik olaszországi zenei eseménynek is rendszeres vendége volt. A Perugiában rendezett egyházzenei fesztiválon (Sagra Musicale) került bemutatásra a középkori misztériumjátékból írott darabja az Ádám és Éva (Perugia, 1957), valamint a Mózes (zene: [[Darius Milhaud]], Perugia, 1957). 1957-1959 között Milloss a palermói Teatro Massimo intézményébe kapott megbízást. Itt összesen hét balett bemutatására került sor, melyek közül az alábbiak voltak a legfontosabbak: Hat tánc Démétérhez (zene: [[ifj. Angelo Musco]], díszlet: [[Renato Guttuso]]), Hellenikón (zene: [[Giuseppe Mulé]], díszlet: [[Renato Guttuso]]), Allegrie Brasiliané (zene: [[Darius Milhaud]]: Mozifantázia dél-amerikai dallamokra.), Kis rózsaszín balett (zene: [[Goffredo Petrassi]]). 1959-ben Milloss villámlátogatást tett Rómában, ahol két új premierje volt: Ma este a szép Otero (zene: [[Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov]], Róma, 1959), Emlékek az ismeretlenből (zene: [[Bartók Béla (zeneszerző)]], Róma, 1959)
 
===A kölni évek (1960–1963)===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Milloss_Aurél”