„Költészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
vö. Arisztotelész művével |
a →A költészet jellemzői: clean up AWB |
||
11. sor:
A költői művek vagy költői [[szöveg]]ek általános elnevezése a '''költemény''', a rövidebb költői művek megkülönböztető neve a '''[[vers]]'''. Formája szerint valamennyi költői művet '''verses''' vagy versben írt alkotásnak nevezik, szemben a [[próza]]i vagy prózában írt művekkel.
A költemények fő jellemzői a képiség, a [[hasonlat]]ok, [[metafora|metaforák]] és számos más [[költői eszközök|költői eszköz]] használata; (részben ezzel összefüggésben) a megfontolt szóválasztás; a [[zene]]i [[ritmus]]hoz közel álló lüktetés, mely vagy a [[Hangsúly (nyelvtan)|hangsúlyok]] bizonyos [[mintázat]]ba rendezésével ''([[Ütemhangsúlyos verselés]])'', vagy a hosszú és rövid [[szótag]]ok váltakoztatásával ''([[időmértékes verselés]])'' áll elő (utóbbira csak azon [[nyelv]]ek alkalmasak, melyekben vannak hosszú [[magánhangzó]]k, mint például a [[görög nyelv|görög]] és a [[magyar nyelv|magyar]] – más [[nyelv]]ekben a [[hangsúlyos verselés]]sel imitálják); illetve a [[rím]]. Általános nézet, hogy a költészetben kiemelkedő szerepük van a ([[beszéd|beszélt]] vagy [[írás|írott]]) [[szöveg]] formai tulajdonságainak. A [[beszéd]]en alapulnak a [[szöveg]] metrikai viszonyai; a [[vers]] [[Nyomtatás (nyomdászat)|nyomtatott]] formában való megjelenése pedig nemcsak a vizualitás területén játszhat szerepet, de az értelmezést is befolyásolhatja.
Egy [[nyelv]] jellegzetességei befolyásolják, hogy a [[költő]]k milyen formai megoldásokat részesítenek előnyben. Az irodalmi [[hagyomány]] és a művészeti [[korstílus]] többé-kevésbé szintén hatással van egy-egy alkotó munkájára.
| |||