„Tripoliszi Grófság” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:Toulouse8.jpg|right|thumb|200px|III. Rajmund Tripoli grófjának pecsétje]]
 
A '''Tripoliszi Grófság''' ([[1109]]–[[1289]]) volt az utolsóként alapított [[keresztes államok|keresztes állam]] a [[Közel-Kelet]]en, mely a mai Észak-[[Libanon]] területén terült el. A grófság magvát adó város, [[Tripoli (Libanon)|Tripoli]], mindmáig létezik. A grófság területét a keresztes hadak 1109-ben szerezték meg, majd [[Bertrand toulouse-i gróf]] vezetése alatt szerveződött meg a grófság, mely a jeruzsálemi király vazallusa lett. A grófság később az [[Antiochiai Fejedelemség]]be tagozódott be a [[13. század]] folyamán. A Tripoliszi Grófság 1289-ben esett el a muszlim [[Mamlúk Birodalom|mamlúkok]] kardja által.
 
== Tripoliszi Grófság megszületése ==
A Tripoliszi Grófság megszervezése [[IV. Rajmund toulouse-i gróf]] ötlete volt, Rajmund egyike volt a legbefolyásosabb és legvagyonosabb keresztes vezéreknek, kit az a vágy fűtött, hogy az I. keresztes hadjárat után birtokokat szerezzen magának a [[Szentföld]]ön. Időközben nyugati urak kezébe került Antiochia, a [[Jeruzsálemi Királyság]], valamint az [[Edesszai Grófság]]; Rajmund mindösszesen [[Bizánci Birodalom|Bizánctól]] tudott területeket nyerni, azonban azokat bölcsen használva jelentősen megerősítette, és Tripolitól néhány mérföldre várat építtetett. Ezt használta később hídfőként az ostromhoz, minek beteljesültét ő maga már nem láthatta meg, mivel 1105-ben elhunyt, azonban az ostrom folytatódott, majd 1109. július 12-én Tripoli kapitulált. Tripoli területe két részre osztatott, az északi területeket Cardagne grófja, Vilmos kapta, míg a déli területeket Bertrand toulouse-i gróf, Rajmund fia kapta.
 
A Tripoliszi Grófság megszületésével a Jeruzsálemi Királyság, s így a keresztes államok kiterjesztették fennhatóságukat a [[Földközi-tenger]] teljes keleti partvidékére. A jeruzselemijeruzsálemi királynak, [[I. Balduin jeruzsálemi király|I. Balduinnak]] komoly szerepe volt a muszlim védők megtörésében, valamint Bertrand birtokigényének érvényesítésében, ennek okáért a mindenkori tripoliszi gróf hűséggel tartozott a mindenkori jeruzsálemi királynak, maga a grófság nem lett része a Jeruzsálemi Királyságnak, de annak hűbérese lett.
 
== A grófság területe ==
[[Fájl:Hattin Estoire d'Eracles.jpg|right|200px|thumb|A hattini csata]]
[[Fájl:Saladin and Guy.jpg|right|200px|thumb|[[Szaladin]] szultán és [[Guidó jeruzsálemi király]]<br> A hattini csata után Guidót, de Ridefort-t és Châtilloni Rajnaldot Szaladin a sátrába invitálta, ahol frissítővel kínálta meg a királyt. Guidó ivott, majd továbbadta a serleget [[Rajnald antiochiai fejedelem|Rajnaldnak]], ekkor azonban Szaladin saját kezével szúrta le a volt antiochiai fejedelmet.]]
1187. július 4-én a hattini csatában a keresztesek egyik legnagyobb vereségüket szenvedték el a muzulmán [[Szaladin]] szultán seregétől. 1187. október 2-án Szaladin (Szaláh ad-Dín) szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután a Tiberias-tó melletti csatában előzőleg legyőzte [[Guidó jeruzsálemi király]] seregét. A hír nagyon gyorsan elérte Európát és [[I. Vilmos szicíliai király]] azonnal hajóhadat indított a [[Szentföld]]re, és ezzel megakadályozta, hogy Szaladin elfoglalja Tripolit.
 
== A grófság eleste ==
[[1287]]. [[október 19.|október 19]]-én elhunyt [[VII. Bohemond antiochiai herceg|IV. Bohemond]] tripoliszi gróf, akinek a gyermektelen halálával a húga, [[I. Lúcia tripoliszi grófnő|Lúcia]] megörökölte a Tripoliszi Grófságot, valamint az [[Antiochia fejedelmeinek listája|antiochiai hercegi]] címet. Lúcia ekkor a [[Nápolyi Királyság|Nápolyi (Szicíliai) Királyságban]] tartózkodott, így Bohemond és Lúcia anyjának, [[Szaven-Pahlavuni Szibilla antiochiai hercegné|Szibilla]] özvegy hercegnének ajánlották fel a kormányzást, aki már fia kiskorúsága idején is vitte a kormányrudat, de nézeteltérés alakult ki a hercegné és a város vezetése között, ezért Szibilla lemondott a hatalomról, és hazájába, [[Kilikia|Kis-Örményországba]] távozott. Lúcia [[1288]] elején a férjével hajón a [[Jeruzsálemi Királyság]] fővárosába, [[Akko (város)|Akkonba]] érkezett. A Tripoliszi Grófság vezetése azonban megosztott volt Lucia örökségének és hatalmának elismerése ügyében, de végül az örökös grófnő [[1288]]. [[április 26.|április 26]]-án bevonulhatott [[Tripoli (Libanon)|Tripoli]] városába, és átvette az országa vezetését.
 
A folyamatos harcok, a kellő mennyiségű utánpótlás hiánya, valamint a muszlim nyomás végül megtörte a grófságot. [[Al-Manszúr Kaláún egyiptomi szultán]] elhatározta, hogy beveszi az utolsó keresztes államot a Szentföldön, mely akkor már ténylegesen [[I. Lúcia tripoliszi grófnő]] birtokában volt, ő és férje, [[I. Narjot tripoliszi gróf|Narjot de Toucy]] voltak a Tripoliszi Grófság utolsó uralkodói. Az ostrom [[1289]] márciusában vette kezdetét, és egyiptomi győzelemmel zárult, ezzel a Tripoliszi Grófság betagozódott [[Al-Manszúr Kaláún egyiptomi szultán]] birodalmába, és megszűnt létezni. Lúcia [[Ciprus (sziget)|Ciprusra]] menekült. Halála után [[1299]]-ben egyetlen gyermeke, [[I. Fülöp címzetes antiochiai herceg|Fülöp]] örökölte a grófi címet, aki viszont a következő évben meghalt, így ez a cím ezután a ciprusi királyi házra szállt.
{{források}}
* {{cite book|author=Jean Richard|isbn= 978-0-521-62566-1|year=1999|title=The Crusades: c. 1071-c. 1291|publisher=Cambridge University Press}}
 
== További információk ==
{{Commonskat|County of Tripoli}}