Wikipédia

„Erdődi Lajos” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
=== A Bartha Miklós Társaságban === önálló szó cikk lett, itt csak az Erdődivel kapcsolatos részek maradtak
1. sor:
{{más|Erdődy Lajos}}
{{forma}}
{{Életrajz infobox
| név= Erdődi Lajos
15. sor:
Nagy műveltségű, kitűnő felkészültségű ügyvéd volt. Bábáskodott a [[népi írók]] mozgalmának elindításánál. Tevékenyen részt vett a magyar (baloldali) agrárreform kidolgozásában, melynek gyakorlati megvalósításáért küzdött (minden fórumon, szervezetben) egész életében. Céljait mindenkor demokratikus módon, politikai, jogi eszközökkel kívánta elérni. Eszméit, népét soha nem tagadta meg, de - mivel mindig kora előtt járt - egyetlen politikai rendszerben sem volt elfogadott. Minden megpróbáltatást vállalva harcolt kiszolgáltatott, jogfosztott, szeretett népének felemeléséért. A II. világháború alatt ezért kommunistának bélyegezték, és bebörtönözték. Hamar rájött azonban, hogy a kommunizmus nem járható út, és Magyarországnak demokratikus és független államnak kell maradnia. Így a világháború után, amikor Magyarországon épp csak elkezdődött a kommunizmus, ő már rég nem akart kommunista lenni. Nem volt hajlandó a megszálló, diktatórikus, bolsevista hatalom szolgálatába állni. Ezért 10 év átnevelő munkaszolgálatra ítélték, amit a szovjet [[Gulag]] táboraiban töltött le.
 
== ÉleteÉletútja ==
=== KoraiPályájának évekkezdete ===
1902. augusztus 17-én született Forrai-nagyiratoson (ma: Iratosu, Románia, Arad megye). Az Erdődi család több generáción át (igazoltan 1750-től) az ősi magyar településen, Gyulaváriban élt, és földművelésből, bérmunkából tartotta el magát. Apja, Erdődi Sándor (1871-1919) korán bekövetkezett halála után édesanyja, Gy. Hajdú Zsuzsanna (1880-1949) egyedül gondoskodott gyermekei felneveléséről, taníttatásáról.
 
27. sor:
Azonnal bekapcsolódott az egyetemi ifjúság különféle szerveződéseibe. Élénk politizálás folyt a Diákok Házában is (Hársfa utcai diákotthon). Itt ismerkedett meg többek között [[Püski Sándor]]ral, [[Olt Károly]]-al, [[Fábián Dániel (orvos)|Fábián Dániel]]lel, [[Kertész Dániel]]lel, [[Lakatos Péter Pál]]lal. Az ott lakó diákok többsége a szegényebb néprétegből származott, protestáns vallású volt. Így rájuk inkább jellemző volt a demokratikus gondolkodás, a népi meghatározottság, a baloldaliság, a szociális érzékenység.
 
Trianon és következményei felvillantották a legsúlyosabbat, az ország szétesését, az esetleges nemzethalál veszélyét is.
Abban az időben sokan és sokféle választ kerestek a súlyos helyzet megoldására. A felelősen gondolkodó egyetemi ifjúság is sorra alakította meg szerveződéseit.
1924. december 1-jén Fábián Dániel megalapította a meglehetősen „jobboldali ízű” Haladó Magyar Ifjak Asztaltársaságát. Az alapító okiratot kilencen írták alá, közöttük Erdődi Lajos joghallgató „Fábián elválaszthatatlan barátja”.
 
=== A Bartha Miklós Társaságban ===
{{fő|Bartha Miklós Társaság}}
Erdődi Lajos 1926-ban dicsérettel fejezte be egyetemi tanulmányait. Novemberben megkapta diplomáját és megkezdte ügyvédi gyakornokságát. [[Fábián Dániel (orvos)|Fábián Dániel]] októberben szerezte meg orvosi diplomáját és a budapesti Bethesda Kórházban kezdett el dolgozni. Decemberben [[Könyves Tóth Kálmán]] és [[Szász Béla]] megkeresésére mindketten csatlakoztak a [[Bartha Miklós TársasághozTársaság]]hoz, amelyet 1925. április 2-án [[Asztalos Miklós (író)|Asztalos Miklós]] és [[Szász Béla]] alakított meg. Belépésük nagy nyereség volt a BMT számára., Azonnalamelyben nagy[[Fábián lelkesedésselDániel]] vettekügyvezető résztelnök amellett TársaságErdődi gyakorlatiLajos munkájábanfőtitkárként vállalt tevékeny szerepet. ▼
 
A Bartha Miklós Társaság néhány éves fellendülés után meggyengült. A BMT tagjainak jelentős része fokozatosan hagyta el a Társaságot. Legtöbbjük új eszmeiségüknek, ideológiájuknak megfelelő szerveződésekhez, politikai pártokhoz csatlakozott.
A [[Bartha Miklós Társaság]] (BMT), amelyet 1925. április 2-án [[Asztalos Miklós (író)|Asztalos Miklós]] és [[Szász Béla]] alakított meg, politikamentességet hirdetett. Az [[1920-as évek]] konszolidálódott politikai, gazdasági, társadalmi viszonyai között kívánta egybegyűjteni az egyetemi elit fiatalokat. Céljuk: „… a fiatal nemzedék hazaszeretetének, hazafias gondolkodásának ébrentartása”. Tagsági feltétel: „tudományos vagy irodalmi értékű munkák megalkotása”. Szeptemberben megjelentették Évkönyvüket. Kezdetben szerény keretek között, zártkörűen, elfogadott alapszabály nélkül működött a Társaság. A vitaesteken fokozatosan előtérbe került a szociális problémák iránti érdeklődés. Elkezdtek foglalkozni a szegényparasztság helyzetével, a földreform kérdésével is.
 
▲Erdődi Lajos 1926-ban dicsérettel fejezte be egyetemi tanulmányait. Novemberben megkapta diplomáját és megkezdte ügyvédi gyakornokságát. [[Fábián Dániel (orvos)|Fábián Dániel]] októberben szerezte meg orvosi diplomáját és a budapesti Bethesda Kórházban kezdett el dolgozni. Decemberben [[Könyves Tóth Kálmán]] és [[Szász Béla]] megkeresésére mindketten csatlakoztak a Bartha Miklós Társasághoz. Belépésük nagy nyereség volt a BMT számára. Azonnal nagy lelkesedéssel vettek részt a Társaság gyakorlati munkájában.
 
A Bartha Miklós Társaság 1927 elejétől határozottan és világosan [[Ady Endre]], [[Móricz Zsigmond]], [[Szabó Dezső (író)|Szabó Dezső]] nyomdokain folytatta munkáját. A BMT ifjúsága elfogadta elődeik eszméit, mivel ők érzékelték a legpontosabban a magyarság megmentésének igazi, hosszú távon biztos megoldását. Vallották, a magyarság megmentő ereje a parasztság, tehát ezt a réteget kell felemelni. Elkerülhetetlen a földreform, a szegény népréteg szociális helyzetének javítása, oktatása, jogvédelme. Mindezt nemzeti alapon kívánták megvalósítani.
 
A BMT vezetősége [[Fábián Dániel]] ügyvezető elnök és Erdődi Lajos főtitkár irányításával erős és hatékony szervezetté kívánta kiépíteni a Társaságot. Növelték a taglétszámot (300 fő), jóváhagyásra került az Alapszabályuk is.
 
Azok a fiatal értelmiségiek, akik hasonló szellemben gondolkodtak, itt kaptak lehetőséget nézeteik, kutatásaik, műveik, programjuk bemutatására. A népszerű vitaesteken lehetőség volt a politikai, társadalmi kérdések megismerésére, megvitatására.
 
A BMT bizottságaiban a tagok érdeklődésének megfelelően folyt a szakmai munka. A Szociálpolitikai Bizottság [[Szatmári Sándor]] vezetésével, a Tudományos Bizottság Rados K. Béla irányításával működött. A Művészeti Bizottságban részt vett [[Kodály Zoltán]], [[Halmos Béla]]. Működött közgazdasági, ifjúsági bizottság is. Az Irodalmi Szakosztályt [[Szigethy Endre]] vezette. Munkájuk jelentős eredménye a „[[népi írók]]” mozgalmának elindítása. [[Németh László (író)|Németh László]], [[Féja Géza]], [[Erdélyi József (költő)|Erdélyi József]], [[Kodolányi János (író)|Kodolányi János]], [[Simon Andor]], [[József Attila]], [[Illyés Gyula]] itt, a BMT-ben mutatták be műveiket és azokon keresztül erősödött fel a Társaság „parasztorientációja”. Igen erőteljes és hatékony munkát végzett a Falubizottság. A BMT elméleti és gyakorlati agrárprogramjának kidolgozásában döntő szerepe volt Kodolányi Jánosnak, Őrsy Attilának, Erdődi Lajosnak, Fábián Dánielnek, József Attilának. A gondolataikat 1930-ban Fábián Dániel fogalmazta meg, melyet József Attila öntött végső formába. A „Ki a faluba!” című röpirat három fő témakörrel foglalkozott: faji és nemzetiségi kérdés; néptani, néprajzi gyűjtés; művelődési, társadalmi tanulmányok.
 
A BMT nagy gondot fordított arra, hogy megismertesse az ott folyó munkát a társadalom szélesebb köreivel is, ráirányítsa a figyelmet a legfőbb problémákra, annak sürgős, mielőbbi megoldására. Erdődi Lajos ebben a szervező, propagandamunkában vállalt kivételesen nagy szerepet. Az ő agilitása, szenvedélyes meggyőzőereje, jó kapcsolatteremtő- és szervezőkészsége következtében megnövekedett a Társaság népszerűsége, emelkedett tevékenységük színvonala. Publikációkat jelentettek meg a legkülönfélébb lapokban. 1929 őszétől jelent meg saját lapjuk, az [[Új Magyar Föld]]. Ennek szerkesztésében és terjesztésében is élen járt Erdődi Lajos. Írásai, előadásai elsősorban a földbirtokreformmal voltak kapcsolatosak (Népjóléti közigazgatás, A parasztság felemelésének útja, Földreform Európában, A Nemzetek Szövetségének egészségügyi és szociális tevékenysége 1920-1926).
 
A BMT rendezvényei színvonalas, országos jelentőségű tömegrendezvények voltak. A Társaság nagy erőpróbája volt az 1927. május 21-én megrendezett [[Móricz Zsigmond]] emlékünnepség. A rendezőbizottság főtitkára Erdődi Lajos volt. A Zeneakadémia nagytermében megtartott ünnepségen Fábián Dániel üdvözölte a megjelent jeles írót.
1928. május 19-20-án került sor a magyar ifjúság Ady Endre ünnepségeire. Rendezők: „a diák alakulatokból delegált ezertagú bizottság, valamint a BMT vezéralakjai, közöttük Erdődi Lajos főtitkár”.
 
1929-ben „a Magyar Föld” est egyik leglelkesebb előkészítője. Ekkor vonultak fel majd teljes számban a későbbi „népi írók”. 1930-ban a második Ady ünnepség szervezésében is ott találjuk. Március 22-én fogadta a Társaság vezetősége az Ady családot. Másnap délelőtt 11 órakor leplezték le az Ady-síremléket. „A BMT nevében Erdődi Lajos és Menyhárt Pál helyezte el a kegyelet koszorúját” (Fábián Dániel visszaemlékezései).
 
Meg kell említeni, hogy az ifjúsági parlamentek szervezésében is tevékenyen részt vett. Nem jelentett kisebb feladatot a BMT közgyűléseinek, Országos Kongresszusának megszervezése sem. Munkájukról mindenkor elismerően nyilatkozott Bajcsy-Zsilinszky Endre, és Pethő Sándor is.
 
Sajnos a Bartha Miklós Társaság néhány éves fellendülés után meggyengült. Az 1929-ben kezdődő gazdasági válság hatására megélénkült a politikai élet is. A BMT-n belül megjelentek a szélsőbaloldali és jobboldali irányzatok és azok képviselői. A közöttük keletkezett eszmei, elméleti ellentétek, zavarok – valamint a hatalom indokolatlan (elsősorban a földbirtokreform hívei elleni) atrocitásai, megbélyegzései (kommunisták) miatt a Társaság szétesett. Eredeti céljaikat feladva, programjaikat nem tudták megvalósítani.
 
A BMT tagjainak jelentős része fokozatosan hagyta el a Társaságot. Legtöbbjük új eszmeiségüknek, ideológiájuknak megfelelő szerveződésekhez, politikai pártokhoz csatlakozott. Szász Béla és követői a jobboldalon (Magyar Nemzeti Párt) folytatták tevékenységüket. Acsay László, Áfra Nagy János, Makkai Ödön, és Örsy Attila létrehozták a Wesselényi Reform Klubot. A Kommunista Párthoz csatlakoztak: Olt Károly, Kertész Dániel, Lakatos Péter Pál. Kassák Lajos, Kodolányi János, Fábián Dániel, Erdődi Lajos pedig 1930-ban beléptek a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]ba (MSZDP).
 
=== A Magyarországi Szociáldemokrata Pártban ===
==== Ügyvédi tevékenysége ====
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Erdődi_Lajos”