A maiMa Japánban a rinzai zenszerkezeti felépítése összetett. Tizenöt ágra van osztva (vagy 16-ra, mivel az [[óbaku]] különállónak is tekinthető), az ágak a nevüket a főtemplomokról kapták nevüket. A legnagyobb és egyben a legbefolyásosabb ezek közül a Mjósindzsi ág, amelynek főtemplomát Egen Kanzai (1277-1360) alapította 1342-ben. A jelentősebb ágak közül szintén említésre méltó a Nanzendzsi, a Tenrjúdzsi (mindkettőt [[Szoszeki Muszó]] alapította), a Daitokudzsi (alapította: [[Mjócsó Súszó]]) és a Tófukudzsi (alapította: [[Ben’en Enni]] (1202-1280)). Az ágak pusztán szervezeti egységek, amelyek a templom múltjából és a tanár-diák hagyományvonalból maradtak fenn. A gyakorlatban nincs szektabeli vagy alapvető megkülönböztetés közöttük. Ennek ellenére kisebb különbségek előfordulnak, például abban, ahogy a kóanokat használják.
Ezek a főtemplomok több hálózatot is irányítanak, amelyek összesen mintegy hatezer templomból, negyven kolostorból és egy apácazárdából állnak. A Mjósindzsi ág a legnagyobb, nagyjából akkora, mint a többi ág összesen – nagyjából {{szám|3500}} templomot és tizenkilencezer kolostort tartalmaz.
