„Holland nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
walesi (OH. 1480a.) |
a clean up AWB |
||
42. sor:
A hollandok önmagukat és nyelvüket ''Nederlands''-nak, magyarul németalföldinek nevezik (szó szerint: ''alföldi''). Ezt a szót használja még az [[Afrikaans nyelv|afrikánsz]] ''(Nederlands)'', az [[alnémet nyelv|alnémet]] ''(nederlannsch)'', az [[angolszász nyelv|angolszász]] ''(niðerlandisc)'', a [[baszk nyelv|baszk]] ''(neerlandera)'', a [[dán nyelv|dán]] ''(nederlandsk)'', az [[eszperantó nyelv|eszperantó]] ''(nederlanda)'', a [[francia nyelv|francia]] ''(néerlandais)'', a [[fríz nyelv|fríz]] ''(nederlânsk)'', a [[latin nyelv|latin]] ''(nederlandiensis)'', a [[lengyel nyelv|lengyel]] ''(niderlandzki)'', a [[német nyelv|német]] ''(niederländisch)'', a [[norvég nyelv|norvég]] ''(nederlandsk)'' és a [[román nyelv|román]] ''(neerlandeză),'' de példának okáért a [[szlovén nyelv]] is ''nizozemski, nizozemščina'' névvel illeti, ami szószerint annyit tesz ''mélyföldi.''
Németalföld legfontosabb tartományának, Hollandnak a nevét vette át a [[magyar nyelv]], valamint a [[dán nyelv|dán]] ''(hollandsk)'', az [[észt nyelv|észt]] ''(hollandi keel),'' az [[ír nyelv|ír]] ''(ollainnis)'', az [[izlandi nyelv|izlandi]] ''(hollenska)'', a [[német nyelv|német]] ''(holländisch)'', a [[jiddis nyelv|jiddis]] ({{héber írás|האָלענדיש}}, ''holendish''), az [[olasz nyelv|olasz]] ''(olandese)'' és a [[román nyelv|román]] ''(olandeză),'' sőt az említett szlovén is ismeri a ''holandski, holandščina'' elnevezést, ám ennek használata igen ritka a ''nizozemski''-hez képest [[Szlovénia|Szlovéniában]].
[[Spanyol nyelv|Spanyolul]] a hivatalos elnevezése ''neerlandés'' (francia átvétel), de a [[Spanyol Királyi Akadémia]] által éppúgy elfogadott és használatos az ''holandés'' szó is (amely szigorú értelemben véve csak a Hollandban beszélt [[Dialektus|nyelvjárás]] neve).
55. sor:
== Nyelvtana ==
=== Nemek ===
A germán alapnyelvi hím- és nőnem a hollandban összeolvadt, ilyenformán a főnevek két csoportra oszlanak: közneműekre (''de'' névelővel) és semlegesekre (''het'' névelővel). A legtöbb nyelvkönyv így, ''de'' és ''het''-szavakként említi őket. A két nyelvtani nem összeolvadása egyébként a legutóbbi időben következett be: [[Zugor István]] 1968-ban megjelent holland-magyar szótára, hasonló korabeli más nyelvkönyvekkel együtt, még külön jelzi a hím- és a nőnemet. Nyelvvédők panaszai szerint a semlegesnem is beolvadóban van.
A szavak nemét nem határozza meg semmilyen szabály, bár néha a végződésből sejthető (például ''-ij'' és ''-ing'' végű szavak közneműek). A némettudás is segítséget nyújthat a nemek megállapításában, hiszen a német hím- és nőnemű szavak a hollandban jobbára közneműek, a német semleges szavai pedig jobbára a hollandban is semlegesek. Viszont kivételek is akadnak: például ''das Auto'' a németben semleges, ''de auto'' a hollandban köznemű, ''die Prosa'' a németben nőnemű, ''het proza'' a hollandban semleges.
114. sor:
* A magánhangzó feletti két pont (holland neve ''trema'') nem hangváltást jelez, mint a [[német nyelv|németben]]: azt mutatja, hogy a betűt külön, a szomszédos betűktől függetlenül kell ejteni, tehát az nem egy [[diftongus]] része. Például ''Izraël'' nevében az ''ae'' betűkapcsolatot aa-nak(!) megfelelő hanggal jelölnék, ha nem lenne ott a két pont. Összetett szavakban is alkalmazzák, ha a szóhatárokon magánhangzók kerülnek egymás mellé. Ilyenkor magyar szemnek egészen furcsa szóalakok is létrejöhetnek, akár három-négy azonos betű is állhat egymás mellett, például ''tweeëntwintig'' (=huszonkettő, tulajdonképpen ''twee-en-twintig'').
* Ha egy szó, illetve szótag hangsúlyos ejtését írásban is jelölni akarják, vesszőt tesznek a magánhangzóra. Például a ''nu'' (=most, ejtsd ''nü'') szót reklámtáblákon gyakran látni ékezettel ''(nú)'', ha egy „csak most” érvényes leárazásra hívják fel a figyelmet. Ha a hangsúlyos szótag hosszú magánhangzót tartalmaz, mindkét betűre kiteszik a vesszőt: ''een hond'' (=egy kutya, itt az ''een'' határozatlan névelő) – ''één hond'' (=egy kutya, itt az ''één'' számnév, tehát egy darab kutyáról van szó). ''Een'' és ''één'' kiejtése '''nem''' azonos. Az een, mint határozatlan névelő kiejtése rendhagyó: [ən]. Az één kiejtése [é(j)n]. Ezenkívül a vessző [[jövevényszó|jövevényszavakban]] is előfordul (például ''café'').
124 ⟶ 123 sor:
* Zugor I.: ''Holland-magyar kisszótár'', Akadémiai, Bp. (2010).
* Zugor I.: ''Magyar-holland kisszótár'', Akadémiai, Bp. (2002).
* Kammer, H., Boschné Ablonczy E.: ''Magyar-holland szótár: Hongaars-Nederlands Woordenboek'', Akadémiai, Bp. (2007).
== Lásd még ==
| |||