„Tibeti nyelvek” változatai közötti eltérés

a
clean up AWB
a
a (clean up AWB)
A '''tibeti nyelvek''' ({{bo|t=བོད་སྐད།}}) a [[sino-tibeti nyelvcsalád]] egy csoportja, amelyet főleg a [[tibeti emberek]] beszélnek, akik Közép-Ázsia keleti részének nagy részén élnek az [[Indiai szubkontinens]]től északra, a [[Tibet földrajza|Tibeti-fennsíkon]], illetve, a szubkontinens észak részén, [[Baltisztán]], [[Ladakh]], [[Nepál]], [[Szikkim]] és [[Bhután]] területein. A klasszikus tibeti nyelv fő regionális irodalmi nyelv, amelyet elsősorban a [[buddhizmus|buddhista]] irodalomban használatos.
 
A [[közép-tibeti nyelv]] ([[Ü-cang]] dialektusai, köztük a [[Lhásza|lhászailhásza]]i), a [[Khami tibeti nyelv|khami tibeti]] és az [[Amdóiamdói tibeti nyelv|amdói tibeti nyelvet]]et általánosságban ugyanazon nyelv dialektusainak tekintik, főleg, hogy mind ugyanazt az irodalmi nyelvet használják. Ettől eltér a [[bhutáni nyelv|bhutáni]], a [[Szikkim nyelv|szikkim]], a [[Serpa nyelv|serpa]] és a [[Ladakhi nyelv|ladakhi nyelv]].
 
A tibeti nyelveket mintegy 8 millióan beszélik. A [[tibeti buddhizmus]] nyugati terjedésével a tibeti nyelv számos [[Buddhista szövegek|buddhista publikációban]] szerepel. Egyes nyugati tanulók azért tanulják a tibeti nyelvet, hogy lefordíthassák a tibeti szövegeket. Lhászán kívül a lhászai tibeti nyelvet mintegy {{szám|200000}} száműzetésben élő tibeti beszéli, akik [[India|Indiába]] és más országokba menekültek. Szintén tibetiül beszél Tibetben néhány kisebbségi népcsoport, akik évszázadokon át éltek a tibetiek közelségében – közben megtartották a saját nyelvüket és kultúrájukat is.
:[[Dzsirel nyelv|dzsirel]] (Nepál), [[Csokangaka nyelv|csokangaka]] (Bhután), [[Lakha nyelv|lakha]] (Bhután), [[Brokkat nyelv|brokkat]] (Bhután), [[Brokpa nyelv|brokpa]] (Bhután), [[Groma nyelv|groma]] (Tibet), [[Csunku tibeti nyelv|csunku]] (Szecsuan), [[Gszerpa nyelv|gszerpa]] (Szecsuan), [[Khalong tibeti nyelv|khalong]] (Szecsuan), [[Tungvang tibeti nyelv|tungvang]] (Jünnan), [[Cecatöku nyelv|cecatöku]] (Szecsuan) és [[Trugcsu nyelv|trugcsu]] (Kanszu).
 
Ezen felül van a [[pajma nyelv]], amely a csiang egy ága, amely sokat vett át az amdói, a khami és a csunku nyelvekből, de nem egyezik a tibeti egyetlen ágával sem.<ref>Katia Chirkova, 2008, "On the position of Báimǎ within Tibetan", in Lubotsky et al (eds), ''Evidence and Counter-Evidence'', vol. 2.</ref> A távolabbra szakadt dialektusok, mint például a csiangi és a rgyalrung nyelvek északi és keleti részei, [[nyelvcsere]] eredményei is lehetnek.
 
A kínai tudósításokban használt tibeti nyelvek a [[Tibeti nyelv|szabvány tibeti]] ([[Ü-cang]]), a khami és az amdói.
*:[[serpa nyelv|serpa]], [[dzsirel nyelv|dzsirel]]
 
A többi nyelv beszélői ([[Csoni nyelv|tevo-csoni]], [[csunku nyelv|csunku]], [[Khalong nyelv|khalong]], [[tungvang nyelv|tungvang]], [[Gszerpa nyelv|gszerpa]], [[cecatöku nyelv|cecatöku]], [[trugcsu nyelv|trugcsu]], [[pajma nyelv|pajma]]) egymás számára nem értelmezhetőek, azonban az osztályozáshoz nem eléggé ismertek.
 
Tournadre (2013) a [[ceku nyelv|ceku]] és a [[khamba nyelv]]et a khamihoz adja, valamint a tevo-csoni, csongu, pajma nyelvekből álló csoportot a tibeti nyelvek keleti ágaként értelmezi.
 
;Bradley (1997)
35 062

szerkesztés