'''Szorbok''' (felsőszorbul: ''Serbja'', alsószorbul: ''Serby'') egy nyugati szláv nép [[Oberlausitz|Oberlausitzban]]ban (Felső- vagy Szász-Lausitz) és [[Niederlausitz|Niederlausitzban]]ban (Alsó- vagy Porosz-Lausitz), [[Németország]] keleti részén. A számuk jelenleg körülbelül {{Szám|60000}}-re tehető és elismert kisebbséget alkotnak Németországban. A középkorban a szorbokat a szomszédságukban élő népek [[vendek]]nek hívták. Az általuk beszélt nyelv a [[Szorb nyelv|szorb]], egy nyugati szláv nyelv, amit fel lehet osztani felső szorbra (hornjoserbšćina) és alsó szorbra (dolnoserbšćina). A felső szorb fonetikusan a cseh nyelvhez, míg az alsó szorb a lengyel nyelvhez áll közel.
== Elterjedésük ==
A szorbok kétharmad része a [[Szászország|szászországiszászország]]i [[Oberlausitz|Oberlausitzban]]ban él, főleg [[Bautzen]] (Budyšin), [[Kamenz]] (Kamjenc) és [[Hoyerswerda]] (Wojerecy) közelében, a többiek pedig a [[Brandenburg|brandenburgibrandenburg]]i [[Niederlausitz|Niederlausitzban]]ban, [[Senftenberg]] (Zły Komorow) és [[Lübben (Spreewald)|Lübben]] (Lubin) között. Szászország és Brandenburg szövetségi tartományok elkötelezték magukat a szorb kultúra fennmaradása mellett.
[[Bautzen]] (Budyšin) és [[Cottbus]] (Chóśebuz) városokat a szorb kultúra központjainak lehet tekinteni. Itt található szorb nyelvű óvoda és iskola, valamint két gimnázium, az egyik felső, a másik alsó szorb oktatási nyelvvel.
24. sor:
== Szorb zászló ==
A szorb lobogót 1842-ben alkották meg. Az első [[Prága|prágaiprága]]i [[Pánszlávizmus|pánszláv]] konferencián 1848-ban elfogadták a zászló ma érvényes színeit. A színek ugyanazok, mint a többi szláv országé, piros, kék és fehér. A [[Nemzetiszocializmus|nácik]] 1935-ben betiltották a zászló használatát. 1945-től a Domowina szorb kultúrszervezet saját szimbólumaként használja a zászlót.
